Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén
200 Hernády A.—Kaurek R. osztályú, az ásványi mutatók szerint II. osztályú, a különleges mutatók vonatkozásában IV. osztályú. A Kapós oldalági vízfolyásai közül a Kaszáruja patak Komló város kommunális és ipari szennyvizeinek befogadója. E térség vízminőséget rontó hatását, még a Baranya csatorna Kapósba történő betorkolásánál is észlelni lehet. A Kaszánya patak vízminősége az oxigénháztartás alapján III. osztályú, az ásványi mutatók szerint III —IV. osztályú, különleges mutatók vonatkozásában IV. osztályú. A Baranya csatorna vízminősége a Kapósba történő betorkollás előtt az oxigénháztartás alapján III. osztályú, az ásványi mutatók és különleges mutatók szerint III. osztályú. A Duna vízminőségének alakulását tekintve megállapítható, hogy az oxigénháztartás paraméterei szerint, valamint a szaprobiológiai index alapján 7Ш1. osztályú. Az ásványi mutatók szerint I. osztályú, a különleges mutatók alapján II. osztályú. Az összesített III. osztályú „szennyezett" vízminőségi kategóriát a folyóba juttatott nagy mennyiségű tápanyag okozza, ami a szaprobiológiai index romlásában jut kifejezésre. A Dráva nemzetközi folyó, magyarországi szakasza 150 km hosszúságban határos Jugoszláviával. Vízminőségét a Murán érkező szennyező anyagok határozzák meg. A területünkre belépő Dráva Őrtilosnál az oxigénháztartás és a szaprobiológiai index alapján III. osztályú, az ásványi komponensek és különleges mutatók szerint I. osztályú. A Dráva magyarországi vízgyűjtőjét vizsgálva megállapítható, hogy a Pécsi-víz és az Almás palak Pécs város, illetve Szigetvár szennyvizeinek befogadója. E két vízfolyás vízminősége határozza meg a Fekete-víz vízminőségét a Drávába torkollás előtt. A Pécsi-víz a három csoportosítás szerint IV. osztályú, „nagyon szennyezett" vízminőségi kategóriába tartozik. Az Almás patak vízminőségét a Szigetvári Konzervgyár és a tisztítatlan városi szennyvíz a III. osztályú „szennyezett" vízminőségi kategóriába rontotta. A Gyöngyös patak mezőgazdaságilag művelt területeken halad át, a vízfolyásba közvetlen szennyvízbevezetés nem történik. Vízminősége az oxigénháztartás és az ásványi mutatók alapján II. osztályú, a különleges mutatók szerint I. osztályú. A Fekete-víz felső szakaszának vízminőségét az Almás patakon érkező szenynyezés, alsó szakaszának vízminőségét a Pécsi-víz minősége határozza meg. A Fekete-víz Drávába történő betorkollása előtt III. osztályú „szennyezett" vízminőségű. A Binya Nagyatád város szennyvizeinek a befogadója. Vízminőségét a tisztítatlan ipari és kommunális szennyvizek határozzák meg. A Drávába torkollás előtti víz minősége az oxigénháztartás alapján III. osztályú, az ásványi mutatók szerint I., a különleges mutatók vonatkozásában II. osztályú. A felszíni és a felszín alatti vizek minőségét döntően a szennyvízbevezetések határozzák meg. 1978. évben rendszeresen 56 db szennyvízkibocsátót ellenőrzött az igazgatóság. Ennek alapján 41 szennyező üzem bírságolására került sor. Statisztikai felmérés alapján a szennyvízbevezetések a következő számokkal jellemezhetők:
