Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén

A vízi környezetvédelem 195 — ellátja a vízügyi államigazgatás elsőfokú hatósági teendőit és a vízügyi felügyeletet, — összehangoltan és céltudatosan alkalmazza, a vízi környezet és a vízminőségvédelem műszaki, gazdasági és államigazgatási szabályozó rendszerét, és részt vesz annak fejlesztésében, — ellátja az árvíz, a belvíz és a vízminőségi kár elhárításával kapcsolatos feladatokat, — közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban, elősegíti a környezetfejlesztési kutatásokat, — környezetvédelmi koordinációs feladatkört lát el a kiemelt vízminőségvédelmi területeken. A Pécsett működő Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság 9976 km

2 területen — Baranya és Somogy megye majdnem teljes területére kiterjedően — végzi a felsorolt tevékenységeket, melyek helyes arányait mindig a területi adottságokkal összefüggő konkrét feladatok határozzák meg. A működési terület dombvidéki jellegű, de a Duna, a Dráva és a Bakdon mellett síkvidéki területek is vannak. Az átlagos csapadék a terület nyugati részén 720 mm, a keleti részén 670 mm. (1. ábra). A terület néhány figyelemre méltó adottsággal rendelkezik: — az időszakonként kialakuló légköri jelenségek következtében gyakoriak a hirtelen bekövetkező nagy intenzitású esők és jégesők, — a vízkészletek a terület szélein helyezkednek cl és ezért a középső részek vízben szegények, — az igen sűrű vízfolyáshálózat és a gyors lefolyási viszonyok miatt az intenzív mezőgazdálkodással és nagyüzemi állattartással együttjáró fokozott vízminőségi veszély, a községek nagy száma miatt a vízellátási feladatok igen sok nehézség árán végezhetők el, - a terület nagyon gazdag történelmi emlékekben és idegenforgalmi nevezetességekben, kiemelt környezetvédelmi feladatot jeleni a Balaton déli vízgyűjtőjének és a működési terület radiológiai szaktevékenységének ellátása. Baranya megye iparilag átlagosan fejlett megyéink közé tartozik. Az ipar koncentráltsága területileg aránytalan. A kitermelő ipar aránya nagyobb. A Pécscentrikus iparszerkezet átalakítása célszerűen úgy történhet, hogy Mohács térségében nagy vízigényes ipart kell telepíteni. Szigetvárt, Siklóst és Beremendet pedig ipari központtá kell fejleszteni. Az ipar vezető szerepe mellett a megye gazdasági életében döntő jelentőségű a mezőgazdaság. Az utóbbi időszak fejlődésére jellemző, hogy csökkent a szántó, a gyümölcsös, a szőlő, a rét, a legelő. Növekedett az erdőterület, a nádas és a művelés alól kivett terület. Csökkent a kenyérgabona vetésterülete, nőtt a zab, a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a silókukorica és a takarmánynövények vetésterülete. A sertéstenyésztés az állattenyésztés legjelentősebb ágazata. Baranya megye aprófalvas településhálózati rendszeréből adódóan az alsófokú intézmények egy része a körzetek szervező központjában van. A községek vízellátottsági színvonala nagyon alacsony, a vízminőség kifogás alá esik. Komoly vízellátási problémák kerülnek megoldásra az V—VI. ötéves tervben a regionális rendszerekkel Komló és Pécs város Ivóvízellátásában. A szennyvízelhelyezés, szennyvízelvezetés helyzete a megyében igen kedvezőtlen. A javulás csak lassan várható, mivel a kisebb lélekszámú települések csatornázása