Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén
A vízi környezetvédelem 189 2. Л vízi környezetvédelem jelentősége és feladatai A termeszd kincsei között rendkívüli jelentőségű a víz. Bolygónkon a víz tette lehetővé az életet; életünk a víztől függ. Engels életről alkotott definíciója azt mondja, hogy a földi élet nem más, mint a nap sugárzó energiájának és a víznek biológiai megnyilvánulása. A víz tehát az élelem, a levegő mellett az a harmadik életszükségleli anyagunk, amely nélkül nem élhetünk. Az ember szervezetének átlagos víztartalma 70% körüli. A sejtek és a szervek víztartalma biztosítja az ásványi anyagok oldatban tartását. A szervezetben az anyagcserével kapcsolatos kémiai átalakulások csak meghatározott töménységű, vizes oldatokban történhetnek. Naponta 1,2 — 1,5 1 víz az a mennyiség, amely biológiai létünk fenntartásához szükséges. 4 — 5 napi szomjazás szomjhalált okoz. Ez kényszerítette az emberi településeket mindig a víz mellé, vagy a víz közelébe. Az egyéni biológiai vízszükséglet nem egyenlő az ember társadalmi-kulturális vízszükségletével. Ez utóbbi a kulturális színvonallal emelkedik. Falusi ásott kútból egy ember naponta 10—30 1 vizet fogyaszt. Vezetékes vízellátás esetén, modern városi, összkomfortos körülmények között, a vízfogyasztás személyenként 300 1/nap-ra vagy a fölé emelkedik. De nemcsak az ember a vízfogyasztó, víz nélkül nem képzelhető el mezőgazdasági termelés sem. Minél fejlettebb a mezőgazdasági termelés, annál nagyobb a vízfogyasztás az öntözés révén. Általában 1 kg növényi szárazanyag előállításához 400 — 600 1 vízre van szükség. E mennyiségeket a csapadék és az öntözés kell hogy biztosítsa. Ha ezek optimális mennyiségben nem állnak rendelkezésre, a termésátlag csökken. Japán és Jáva nedves éghajlata alatt 100 lia-on 2000 fő tápanyagszükséglete terem meg, míg száraz vagy félszáraz éghajlat alatt csak 20 fő tápanyagszükséglete állítható elő. Nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar is vízigényes. 1 tonna alumínium gyártásához 1350 m : i víz, 1 tonna hengerelt acél előállításához 400 m 3 víz, 1 tonna papír előállításához 350 m 3 víz kell. Egyetlen anyagot sem használunk olyan sokoldalúan, mint a vizet. Ma már azt is állíthatjuk, hogy egyik anyagból sem használunk annyit, mint vízből. Az ember vízigényének növekedése, létszámának növekedésével és életszínvonalának emelkedésével rohamosan nő. A víz hiánya napról napra egyre komolyabb gondunkká válik. Ez a gond annál súlyosabb lesz, minél inkább növekszik termelésünk és növekszik fogyasztásunk, életszínvonalunk és jólétünk. Az emberi környezetvédelem komplex egészén belül rendkívüli fontosságú a vizek minőségi és mennyiségi védelme. A vizek védelmével a vízügyi ágazat már a környezetvédelmi törvény megjelenése előtt is foglalkozott. Átérezve azt, hogy a környezetvédelemben nincs elsőbbsége az egyes környezeti elemeknek, tudomásul kell venni, hogy hatásuk jelentősen eltérő lehet. A víznek sajátos szerepe van. mert minden szennyezés érinti a (zajártalmak kivételével) vizeinket. Élővizeink tisztasága attól függ, hogy hogyan tudjuk meghonosítani a vízgyűjtőn folyó gazdasági tevékenység keretei között a vízvédelmet is biztosító technológiákat. Л vízgazdálkodás az a tudomány, amely a vízzel összefüggő elméleti, gyakorlati, műszaki-természettudományos, gazdasági és igazgatási tevékenység működését, törvényszerűségeit vizsgálja, és egyidejűleg felöleli az ezzel kapcsolatos irányítási és tervezési funkciókid is. .1 Vízügyi Közlemények
