Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén

A vízi környezetvédelem 187 független nemzetközi tudományos szervezet is a Tudományos Egyesületek Nemzetközi Tanácsa (ICSU), amelynek tevékenységi köre minden tudományágat magában foglalja. Az UNESCO mint a felsorolt szervezetek felett álló ENSZ-intézmény, megteremtette ezeknek a szervezeteknek a környezetvédelemben való együttműködését és az ilyen irányú munkáik összehangolását. A KGST országok környezetvédelmi kutatási tevékenységének összehangolása és a feladatok egyeztetése az elmúlt években megtörtént. A tagállamok és Jugoszlávia egyezményt írt alá: „Intézkedések kidolgozása a természetvédelemre" címmel, amelynek végrehajtásaként komplex kutatási program kidolgozására került sor. A program foglalkozik: a települések egészségügyi kérdéseivel; tájvédelemmel; az atmoszféra védelmével; a vízkészletek védelmével; a háztartási és ipari hulladékok megsemmisítésének és hasznosításának kérdéseivel; a környezetvédelem szocialista gazdasági, szervezési és jogi, valamint pedagógiai kérdéseivel. Az egyes problémakörök kutatási tevékenységének szervezésére és összehangolására 1971—72-ben 5 koordinációs központot hoztak létre. Magyarország a háztartási és ipari hulladékok megsemmisítésének, illetve hasznosításának kérdésével foglalkozik. Folyamatban van olyan javaslatok kidolgozása és egyeztetése, amelyek a tudományos kutatás területén túlmenően a környezetvédelem egyéb kérdéseire és feladataira is előirányozzák a KGST-tagállamok együttműködését. 1972-ben a KGST-országok moszkvai szakértői tanácskozásán az idevonatkozó kutatási terveket egyeztették. Hazánkban megalakult az UNESCO magyar nemzeti bizottsága, amely a nemzetközi együttműködés szempontjából nagy jelentőségű. I. A környezetvédelmi tevékenység legújabb hazai szervezeti intézkedései Szocialista társadalmunk egyenletes fejlődése szükségessé teszi a természet és társadalom közötti harmonikus kapcsolatok kialakítását. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. Kongresszusán elfogadott programnyilatkozat kimondta: „Létrehozzuk a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja lilját, hanem a fejlődést is biztosítja." Országgyűlésünk 1976. március 19-én törvényerőre emelte az emberi környezet védelméről szóló 1975. évi II. törvényt. Ez eredményesen csak akkor valósítható meg, ha elveiben tisztázott, tudományosan megalapozott környezetvédelmi politikára támaszkodunk. E politika általános célkitűzései a jelen és a jövő nemzedékek életfeltételeinek javítására: a környezetszennyeződés csökkentésével járuljon hozzá az életkörülmények javításához, segítse elő a gazdasági növekedést és a környezetvédelem igényeinek optimális összehangolását, továbbá serkentse a természeti erőforrásokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodást. Gazdasági lehetőségeinket figyelembe véve hosszabb távlatban a jelenlegi környezeti állapot szintentartását tűzhetjük ki célul. A későbbiekben a rendelkezésünkre álló pénzügyi eszközök függvényében pedig a szennyezettség általános és /okozatos csökkentésével is számolhatunk. Népgazdaságunk az 1976 — 1990 közötti években a korábbi időszakoknál nehezebb feltételek között fejlődik. Ezért különös gondossággal kell mérlegelni, hogy a környezetvédelmet szolgáló beruházások arányban