Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Bencsik Béla: Az 1879. évi szegedi árvíz és az árvízvédelem fejlesztésének mértékadó előírásai

176 Bencsik Béla A Tisza menti mértékadó árvízszintek Vízmérce Mértékadó árvízszintek Vízmérce 1900-ban 1!>32 után neve helve fkni т.е. tartalom v. á. tartalom 1. 2. 3. Tisza becs 757 — 535 LNV 1933 Vásárosnamény 690 900 LNV 1888 900 с CS •Л 1 Záhony G37 751 LNV 1888 751 о Tokaj 549 872 LNV 1888 872 Ч-» Tiszafüred 434 742 LNV 1888 750 g LNV 1919 Szolnok 334 818 LNV 1888 894 LNV 1932 Csongrád 245 807 LNV 1895 924 LNV 1932 Szegeti 172 884 LNV' 1895 927 LNV 1932 Megjegyzés: * Jegesvíz. \z árvízvédelem fejlesztésének mértékét a gazdasági fejlődés adottságai határozzák meg. Gazdaságilag értéktelen területek magas szintű védelme nyilván indokolatlan, de a társadalom, vagy az érdekeltek teherbíró képessége is behatárolja a fejlesztés lehetőségeit, tekintettel az ármentesítés rendkívüli költségeire. Mindezek figyelembevételével egy-egy öblözet ármentesítése akkor tekinthető kielégítőnek, ha a mértékadó árvízi előírás megfelel az adott gazdasági fejlettség követelményeinek és lia a védművek erre a mértékadó árvízre ki is vannak építve. Nyilván nem lehet megfelelő az ármentesítés akkor, ha a védmííveknek a mértékadó árvízhez viszonyítva hiányosságai vannak, de akkor sem, ha a mértékadó árvízre vonatkozó előírás korszerűtlen és akár hidrológiai, akár közgazdasági értelemben hibák terhelik. A hidrológiai alapadatok hibája nagymértékben rontja a mértékadó előírás hitelét. Előfordulhat, hogy azonos biztonságot kívánunk kiépíteni hosszabb szakaszra, de észlelési, vagy számítási hibák miatt a valóságban mégsem azonosak az előírások. Az ármentesítés kívánt mértékét az indokolt népgazdasági igények szabják meg. A fejlődés folyamán a népgazdaság érzékenysége növekszik az árvízkárokkal szemben. A védett területen levő értékek, a lakosság létszámának növekedése mind az ármentesítés színvonalának emelését kívánják. A mértékadó árvíznek e változást követnie kell. A mértékadó árvíz nem egy időpillanatra, hanem hosszabb időre érvényesen megállapított előírás. Ki kell elégítenie a folyó időszak igényeit, de a közeljövő követelményeit és a fejlesztés reális lehetőségeit is figyelembe kell vennie. Olyan elő-