Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Egerszegi Gyula: A szennyvízbírság a vízminőség-védelem szolgálatában

Péch József és munkássága 109 Felgyógyulása után az oroszok szabadon bocsátották és most már a pesti egyetem bölcsészeti karán folytathatta mérnöki, majd — ösztöndíjasként, két éven át — csillagászati tanulmányait. 1853-ban 63x43 cm méretű pergamenen kiállított magyar nyelvű oklevelet kapott, amelyen az egyetem pecsétje sárga-fekete zsinóron fiigg. Ma már ritkaság számba menő becses kultúrtörténeti emlék. Had' iktassuk ide betű szerinti teljes szövegét :

e MI, ELNÖKE, DÉKÁNA ÉS TANÁRAI A MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYEGYETEM RÖLCSÉSZETI KARÁNAK, Minden illetőnek ezennel tudomásul adjuk, Hogy miután tudós és érdemteljes Péch József úr, huszonhárom éves római katholikus hitű Bihar megyében kebelezett Nagy Várad városából származott, ezen magyar királyi tudomány egyetemben a legkegyelmesebb királyi rendelet által meghatározott szigorú próbatételeket a gyakorlati Mértanból, Vízépítészettanból, Erőmütanból és felsőbb Mennyiségtanból kiállván, s nem különben a rajzolásban és mérnöki gyakorlatban kellő ügyességet tanúsítván, mind ezen tudományok és művészetekben jeles tanultságát és alkalmas léttét előttünk bőven bebizonyította, ugyan azon tudós és érdemteljes Péch József urat, felséges fejedelmünk s királyunk által reánk ruházott hatalomnál fogva felavatott Mérnöknek nyilatkoztatjuk. Minek hitelére neki ezen oklevelet kiadtuk, és a bölcsészeti kar nagyobb pecsétével valamint a szokott aláírásokkal is megerősítettük. Pesten, Január hó huszadik napján, ezer nyolcszáz ötven harmadik esztendőben. A:cs:kir: magyar építészeti igazgatóság által 1853. évi Január hó 21-én Ménapáce Mayer Lambert s. к. Premontrei szerzetes kanonok a teplai monostorból Csehországban, a magyar királyi tudomány egyetemi Csillagdának rendes és a Jósef ipartanodáknak helyettes igazgatója Reisinger János s. k. bölcseleti tudor, nyilv. rend. történettanár és a bölcsészeti kar. e. i. Dékána.. Jedlik Ányos s. k. bölcsészeti tudor, természettan és erőműtan ny. r. tanára. Petzvat Ottó sz. műv. és bölcs. Tudor, felavatott Mérnök, felsőbb mennyis, rend. és gyak. Mér. helyettes Tanára. Oklevelének megszerzése után a Tarna- és Zagyva-szabályozás előmunkálatai keretében kezdte el gyakorlati tevékenységét. 1854—57 közt, Fodor János osztálymérnök beosztottjaként, a Tisza-szabályozás munkálataiban vett részt: a nagykőrösi és jászkarajenői átvágás építésvezetője volt. Itt érte az 1855. évi rendkívüli tiszai árvíz, amely elhatározóan befolyásolta életének további útját. Az elnyomás éveiben nem vállalt állami állást. Megmaradt az egyik munkahelyről a másikra vándorló baráber-mérnöknek. Erről az időről írta 1898-ban: ,,A fiatalabb nemzedéknek ma már fogalma sem lehet róla, miként tekintették azt akkoriban megbocsáthatatlan bűnnek, lia a mérnök egyszersmind magyar is volt. Pedig mi testtel-lélekkel magyarok voltunk, azok is maradtunk, és így szörnyen bűnös hírben állottunk."

7