Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

320 Fekete István fejlesztés és a kapcsolódó termelőkapacitás létrehozása, bővítése. A fejlesztés második ütemében — 1976 és 1980 között — elsődleges cél a meglevő termelőkapacitás-kihasználás fokozása és a műszaki színvonal növelése. 1. Öntözés A FAO és a magyar szakértők munkája — a vízgazdálkodás területén — a bemutató gazdaságok öntözőtelepein célszerűen alkalmazható gépesített áttelepítésü berendezések vizsgálatával kezdődött. Ez az időszak egybeesett a hazai fejlesztési program indulásával is, mely a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás kereteiben — adottságainknak legjobban megfelelő — gépi áttelepítésü berendezések típusának meghatározását tűzte célul. Az öntözés műszaki fejlesztésének célkitűzéseivel összhangban határozták meg a fő paramétereket; többek között a berendezések és szórófejek nyomását, a kiadott csapadék intenzitását és a szárnyvezetékek méreteit. A bemutató gazdaságok — a törökszentmiklósi „Tiszatáj" Mg. Tsz. kivételével — nagyobb területen irányoztak elő öntözéses fejlesztést állami célcsoportos beruházásból. Az I. táblázat adatai szerint 1978-ig a kisújszállási „Tisza II." Mg. Tsz., a rakamazi „Győzelem" Mg. Tsz., a hajdúszováti „Lenin" Mg. Tsz. és a taktaharkányi „Petőfi" Mg. Tsz. valósította meg öntözésfejlesztését. A hajdúszoboszlói Állami Gazdaság és a kondorosi „Egyesült" Mg. Tsz. a főművek építésének elhúzódása miatt az építést 1980-ban fejezi be. A taktaharkányi „Petőfi" Mg. Tsz. öntözőtelepének építése folyik, 342 ha-on már öntözhetnek, a teljes terület 1978-tól lesz öntözhető. A kisújszállási „Tisza II." Mg. Tsz. és a rakamazi „Győzelem" Mg. Tsz. FAO eszköztámogatásból korszerű szárnyvezetékeket kapott. A kisújszállási „Tisza II." Tsz. 25 db Zinkál-, a rakamazi „Győzelem" Tsz. pedig 10 db Schlebusch- és 10 db Bauer-öntözőberendezést kapott. Az üzemi adatok és a vizsgálati eredmények szerint a Zinkál-szárnyvezetékeket az elmúlt évek során maximálisan kihasználták, ezek a berendezések jól vizsgáztak, az erős igénybevételt jól bírták. A gazdaság öntözési eredményei eléréséhez a szárnyvezetékek alkalmazása hozzájárult. A berendezések jelenlegi állaga a rendszeres karbantartási munkák eredményeként jónak mondható, és a gazdaság az elkövetkező években továbbra is üzemben tartható. A szerkezetileg jól kialakított Bauer-szárnyvezetékek a tartós igénybevételt — a viszonylag nyugtalanabb domborzatú öntözőtelepen is — jól bírták. A rakamazi „Győzelem" Mg. Tsz. a szárnyvezetékeket az öntözési idény alatt kezdettől fogva teljes kapacitással, eredményesen működtette. A berendezés vizsgálati és tapasztalati eredménye irányt mutatott a hazai öntözésgépesítés fejlesztéséhez is. 1. táblázat Tisza 11-es FAO modellgazdaságok öntözésfejlesztése és vízgazdálkodási feladataik Gazdaság Összes terület ha Öntözésfejlesztés (ac. telep) Vízrendezés Úthálózat Gazdaság Összes terület ha meglévő ha tervezett ha megvalósult ha tervezett ha megvalósult ha meglévő ha tervezett m megvalósult m Hajdúszoboszló 10 617 703 2374 4500 7000 3600 Kisújszállás 8416 — 1500 1571 7000 5000 — 7000 4000 Kondoros 8 555 — 1784 — 4000 — — 8343 — Törökszentmiklós 9 275 1010 — — 9000 — — 9000 — Rakamaz 3 923 — 1246 1242 1500 1500 — 3900 3900 Hajdúszovát 4 045 147 793 793 4000 4000 — 4000 4000 Taktaharkány 5 895 — 1230 342 3500 2000 — 3500 2000