Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

650 Fiedler Oszkár szüntetni, továbbá a mederfenék vízszintes sima betonburkolat. A mérési helyen a mérőhajót rögzítettük, majd a vízmélységet szintező léccel centiméter pontosan megmérve 380 cm-t kaptunk. A mélységmérő műszer egy perces időközönkénti bekapcsolásával, egyenletes regisztráló papír előtolással, harminc esetben végeztünk mérést. A mérési eredmények értékelése alapján a mélység középértéke 380 cm-re, a szórása 2,0 cm-re adódott. Megállapítottuk, hogy a felrajzolt mederfenékvonal mélységértékei — gyakorlati feldolgozás során — 5 cm-re kerekítve biztonságosan leolvashatók. A távmérő műszer mérési pontosságát a gyártó cég a mért távolság egy ezrelékében adta meg. A távmérés hatósugara hat kilométer, ezért az ellenőrzést a Balatonon a Balatonboglár—Révfülöp vonalában levő, kővel állandósított nyilvántartási szelvényben végeztük el. A szelvény pontos hossza 5287,8 méter. A hat alkalommal elvégzett mérés eredményeképpen a számított és mért érték között maximum 2,2 m eltérést állapítottunk meg, ami a számított távolság 0,42 ezreléke. Az egyik mérést úgy végeztük, hogy a mérőhajó a szelvényiránytól rendszertelenül jobbra-balra 100—150 métert eltérve haladt. A távmérés ugyanazt a távolságot adta, mint végig a szelvényirányban történő haladás esetén, vagyis a távmérő mindig a kiinduló és végpont közti merőleges távolságot méri. Egyébként a távmérés pontosságáról bármikor meggyőződhetünk oly módon, hogy a mért szelvényben a távméréssel visszatérünk a kiinduló helyre és ilyenkor a műszernek az indulási távolságot kell mutatnia. Eddigi méréseink során a távmérésben csak l%

0-nél kisebb pontatlanságot észleltünk. 2. A mérések gyakorlati végrehajtása Szelvényfelméréseknél a mérési helyszíntől függően több változat lehetséges (5. ábra). Ha a szelvénykő közel van, a mérőhajó a partnál áll, a parti állomást és antennáját a szelvénykő mellé helyezzük (I. változat). A távmérés méretarányát a kívánt értékre állítjuk. Megmérjük a parti állomás (szelvénykő) távolságát a mérőhajótól és a távmérő műszer számjegyes jelzőjét erre az értékre állítjuk. A fedélzeti és parti állomást bekapcsolva a mérőhajó megindul a szelvényirányban, s a távolságot a beállított értéktől folyamatosan tovább számlálja (6. ábra). A távolságmérés és a mélységmérés kombinálásával a mérőberendezés a méretarányhelyes fenékgörbét rajzolja fel. A vízfolyás túlsó partján a mérőhajó megáll, majd a parti rész geodéziai felmérését — ha erre szükség van — a távmérő műszer mutatta távolságértéktől folytatjuk. Ha a szelvénykő távol van, a mérőhajó a partnál áll, a parti állomást az antennával kihelyezzük a partra a hajótól lemért kerek távolságra (II. változat). Ezt az értéket beállítjuk a mérőhajón a távmérő műszerbe. A mérőhajón csak a távmérést kapcsoljuk be, majd a parti állomást — bekapcsolt állapotban — függőlegesen tartott antennával a távoli szelvénykőig visszük. Ezzel megkapjuk a mérőhajó és a szelvénykő távolságát, majd a mélységmérést is üzembe helyezve a mérőhajó megindulhat a szelvényben. A szelvényfelméréseknél lényeges szempont, hogy a mérőhajó pontosan a szelvényirányban haladjon. Menetközben a szelvényiránytól való eltérés miatt — a mérőberendezés elvéből adódóan — a távmérésben hiba nem keletkezhet, azonban a mélységmérés nem pontosan a szelvényben történik. Ezért célszerű a mérőhajót a partról rádióval irányítani vagy a szelvényirányt a partokon jelzőzászlókkal kitűzni. II o§ Meróhajó d Szelvénykő л Parh arin « Parti gdó ideiglenes helye 5. ábra. Szelvényfelmérési változatok Figure 5. Schémas de mesurage de profil Bild S. Skizzen einer Profilvermessung