Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN ULTRAHANGOS ÉS RÁDIÓTÁVMÉRÖS MEDERFELMÉRÖ RERENDEZÉS FIEDLER OSZKÁR

1 A vízfolyásokkal kapcsolatos kutatási, tervezési és építési feladatok megoldásához elengedhetetlen követelmény a folyómedrek méreteinek minél pontosabb ismerete. Jóllehet a szelvényfelmérés hagyományos eszközei: a szondarúd és szelvénykötél egyszerűek és megbízhatóak, azonban a velük végzett munka lassú és nehézkes. Ezért a napjainkban szükséges — és a jövőben még növekvő számú — felmérés elvégzése gyakorlatilag csak korszerű mérőeszközök bevezetésével oldható meg. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) a gondok enyhítésére már 1954-ben egy ATLAS echográfot helyezett üzembe. Ez a műszer a vízmélységet ultrahanghullámmal méri és a mederprofilt fel is rajzolja [2, 3]. így a szelvényfelmérés gyorsabb és pontosabb lett, azonban a távmérést biztosító szelvénykötél — ami mellett a műszerrel végig kellett haladni — megmaradt. Az egyre növekvő hajóforgalom és a gyorsjáratú szárnyashajók megjelenése miatt a folyónak szelvénykötéllel történő keresztezése — még fél folyó szélességben is — egyre nehezebbé és balesetveszélyesebbé vált. Időközben a nyugatnémet ATLAS gyár műszereit továbbfejlesztette és kialakította az ATLAS ECHOLOG 072-es típust [1]. Ez a típus már nem csak a mélységmérést végzi, hanem a szükséges távolságmérést és meghatározott méretarányban a keresztszelvényt fel is rajzolja. A műszer tehát alkalmas arra, hogy szelvénykötél kifeszítése és szondarúd nélkül tudjon megfelelő pontosságú rajzolt keresztszelvényeket rögzíteni a hajóforgalom zavarása nélkül viszonylag kis létszámú személyzet mellett. Ezeket az előnyöket felismerve helyezett üzembe a VITUKI 1972-ben egy ilyen korszerű mérőműszert. 1. Az „Atlas F.cliolog 672" típusú mederfelmérő berendezés ismertetése Az új mérőműszer méréstechnikájának lényege, hogy az ultrahangos mélységmérés mellett a távolságot elektromágneses hullámokkal méri folyamatosan. A műszer két fő egységből áll, úgymint a mérőhajón elhelyezett fedélzeti állomásból és a parton elhelyezett parti állomásból. A két állomás antennája között rádiókapcsolat létesül (l."ábra). A fedélzeti állomáshoz csatlakozik az ultrahangos mélységmérő berendezés. Szelvényfelméréskor a két állomás antennájának egymástól való távolodásával (vagy közeledésével) a fedélzeti állomás a folyamatos távolságváltozást és a vízmélységet méri. A mért távolság és vízmélység adatainak egybevetésével a fedélzeti állomáson levő jelzőkészülék automatikusan méretarányhelyes mederfenékvonalat rajzol fel. Mélységmérés A mérőberendezés a mélységmérést ultrahanghullámokkal végzi. Impulzusadó érintkező zárásával a hangot adó berendezés — a víz felszíne alatt levő adófejen át — a mederfenékre merőlegesen ultrahanghullámot sugároz ki. A kisugárzott hanghullám függőleges kúp alakjában terjed, majd elérve a mederfeneket visszaverődik. A visszavert hanghullám a víz felszíne alatt levő verőfejbe jut, ahol a hang hatására váltó1 Fiedler Oszkár oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ I. Vízrajzi Intézet (Budapest).