Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A mályvádi árvízi szükségtározó hidrolótiai vizsgálata

A mályvádi szükségtározó 87 tés egy előírt küszöbnél mélyebben nem rongálódik meg. A gravitációs vízvisszavezetést ekkor a megnyitott töltésen, illetve az annak küszöbébe kotort vezérárkon keresztül célszerű végrehajtani (az elérendő mentesítési időnek megfelelő méretekkel). A töltésmegnyitás javasolt méretei: becsült hossza: 100 m; küszöbszintje: a 664 cm-es remetei kiegyenlítési szinthez tartozó helyi vízszint (90,80 m Orsz.); szükséges max. vízszállító képesség : 180 m

3/s. Tározásra csak abban az esetben kerülhet sor. ha a Fekete-, vagy a Fehér-Iiörösön levonuló árhullám várható tetőző vízállásai oly mértékűek, hogy a kiépített töltések koronájának meghágásával kell számolni. A megnyitás optimális időpontja: az az időpont, amikor az áradó víz szintje vagy a Fehér-, vagy a Fekete-Körösön az előírt mértékadó vízszintet kb. 10 cm-re megközelíti és a hidrológiai helyzet elemzése, az előrejelzések alapján várható, hogy a tetőző vízszint eléri, vagy meghaladja a méretezési alapul szolgáló 1974. évi vésztározás nélküli szinteket. A fenti méretek és megnyitási időpont mellett a következő dinamikus helyzet alakul ki: a töltésmegnyitás idején fennálló 2,00—2,10 m-es átbukási magasság a helyi leszívás hatását kihasználva lökésszerű árapasztást biztosít, amely a vízszintet a küszöb feletti 1,00 — 1,10 m-es szintre süllyeszti; a továbbiakban a megnyitás egyszerűen túlfolyóként működik és méreteinél fogva alkalmas a 180 m

3/s-os árvízcsúcs kivezetésére. * * * Az épülő mályvádi árvízi szükségtározó (8. ábra) a Körösvidék árvízvédelmi rendszerének fonlos része, a térség egyik jelentős létesítménye. Az előkészítése, tervezése során felmerült hidrológiai problémák megoldásával nyert tapasztalatok hasznosak és fontosak folyóink árvízvédelmének fejlesztése szempontjából. Munkánk nem tekinthető befejezettnek, a tározó megalapozása érdekében végzett vizsgálatokat a körösvölgyi árvízi tározók üzemrendje kidolgozásának kell követnie. IRODALOM 1. Kordéit) József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Vízügyi Közlemények, 1916. 6. sz., 1917. 1. sz. 2. Takács Lajos: Békés megye vízgazdálkodási helyzete és fejlesztése. Hidrológiai Közlöny. 1975. 10. sz. 3. Szlávik Lajos: Az 1974. évi körösvölgyi árvíz hidrológiai jellemzése. Vízügyi Közlemények, 1976. 1. sz. 4. Korbély József: Bihar vármegye hegy- és vízrajza, geológiai viszonyai. Vízszabályozás és árvédelem Bihar vármegyében (Bihar vármegye monográfiájának I., II. és VIII. fejezete) Nagyvárad, 1900. 5. Korbély József: Az árvízjelzés, tekintettel a Körösök és a íierettyó vízjárására, valamint a Tisza szegedi és csongrádi vízállására. Builapest, 1909. 6. Korbély József: Az árvizekről. Vízügyi Közlemények, 1915. 1—2. sz. 7. Hajós Sámuel: Л Körösvölgy jelenlegi helyzete az árvíz szempontjából. Budapest, 1915. (Kézirat az Országos Vízügyi Könyvtárban A—74. szám alatt). S. Károlyi Zoltán: Folyóink mértékadó árvízszintje. MTA Műszaki Tudományos Osztályának Közleményei, XIX. kötet, 4. sz. Budapest, 1956. 9. Töltésezett folyóink helyesbített mértékadó árvízszintjei és a különböző gyakoriságú árvizek magasságai. VITUKI Tanulmányok és kutatási eredmények. 10. sz. Budapest, 1964. 10. Az árvízmentesítés, folyó- és tószabályozás hidrológiai alapjainak fejlesztése. VITUKI, Budapest, 1975. 11. Szlávik Lajos: A Fekete-Körös mértékadó árhullámképe. Vízügyi Közlemények 1975. 2. sz.