Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Finnország vízgazdálkodása 659 sét várják, ugyanakkor víztakarékos technológiák bevezetésével csökkentették a terményegységre eső fajlagos vízfogyasztást. A vegyipar, a hő- és nukleáris erőművek várható fejlődése miatt számolnak a liűtővízigény rohamos emelkedésével. Az ilyen üzemeket már most is főként a tengerpartra telepítik. Délen és délnyugaton, a Botteni-öböl vidékén az ipari vízfogyasztás növekedése miatt helyi vízhiányok jelentkeznek, szükségessé válik távvezetékek, tározók építése, a vízfolyások szabályozása. A mezőgazdaságilag művelt terület az ország összterületének csak mintegy 9%-a, intenzív földművelés csak délen és délnyugaton folyik. Itt gazdaságos lenne a földek öntözése is, a fejlesztést a készletek szűkössége gátolja. A hetvenes évek közepén öntözött területet 60 ezer ha-ra becsülik, ez 1980-ig mintegy 100 ezer ha-ra emelhető. 1816-' 14 '' 12-10400300 1570 1S7S 1980 198S 150'100ÍOh 2Sr,engervi2 Friss v!z Egyéb bari vi z/ Faipari viz l

n ^ 1990 1970 1975 19

ВО 1985 I 1990 tv 4. ábra. a) a kommunális és b) az ipari vízigények fejlődése A nem fogyasztási jellegű vízhasználatok közül a vizienergia hasznosítása inár a második világháború előtt megkezdődött. A folyók esése viszonylag csekély, a hasznosításra alkalmas vízierő mintegy 18 milliárd kW/órára tehető évenként. Mintegy kétharmadát hasznosítják, vagy kiépítése megkezdődött. 1975-ben a vízienergia az ország összigényének mintegy 35%-át adta. Ez az arány a jövőben csökkenni fog, a vizienergia jelentősége a csúcsigények kielégítésénél azonban megmarad. A faipar miatt igen jelentős vízhasználat a faúsztatás, a hetvenes években 4 milliárd tonna kilométer faszállítást, az összes mennyiségnek közel felét végezték vízi úton. Erre a célra összesen mintegy 40 ezer km hosszú vízi út használható. A hajózóutak hossza mintegy 6 ezer km, a forgalom elsősorban turisztikai és üdülési célokat szolgál. A Saimaa-csatorna 1968-as újbóli megnyitása e térségben lehetővé tette az áruforgalom fejlesztését. Az ipari jellegű halászatban sem a szárazföldi, sem a tengeri vizeken nem várnak jelentős fejlődést. A halastavakban való haltenyésztés azonban gyorsan fokozódik. A vizek üdülési és pihenési célokra való használata régóta igen elterjedt, népszerűsége egyre fokozódik. 1975-ben mintegy 225 ezer nyaralót, hétvégi házat, mintegy 500 ezer kishajót tartottak nyilván. Bő lehetőség kínálkozik úszásra, csónakázásra, vitorlázásra, utazásra, sport halászatra. Itt kell megemlíteni az Archipetagot, a déli tengerpart szigetvilágát. A partok mentén mintegy 30 ezer kis sziget tartozik az ország területéhez, ezek sajátosan szép természeti környezete elsősorban az üdülési vízhasználat szempontjából jelentős. A természeti kincsek és a táji szépségek megőrzése szorosan kapcsolódik a vizek használatához, erre nagy gondot fordítanak. Sok a kijelölt védelmi terület, ahol a hasznosítás szigorú szabályozás alá esik. A vizek kártételei elleni védekezés terén erőteljes lecsapolási és meliorációs munkák folynak a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. Jelentős meliorációs munkák