Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
4. füzet - Bognár Árpád-Szilágyi Endre: Árvízi előrejelzés hegy és dombvidéki vízgyűjtőkre rövididejű adatsorok alapján
Árvízi előrejelzés 619 Л parciális regressziós görbék jelentése: — Г/' (H fi 0) adja a körmendi tetözés közelítő értékét (Н' л x) a szentgotthárdi tetözés függvényében (6a ábra, (3) görbe), — f a"(# a 0) adja a körmendi mederteltség miatt szükséges javítást, a H a 0-t (6b ábra, (3) görbe), — f' k" (H h Q) adja a Pinka mederteltsége miatt szükséges javítást, H i 0-t (6c ábra, (3) görbe). Л várható körmendi tetözés ezek számtani összege яа, 1=Щ,1 + 0 + AH h 0 с) A tározódás figyelembevétele Mind a Zala Zalabér—Zalaapáti, mind a Rába Körmend —Sárvár közötti szakaszán a vízfolyás nagyságához viszonyítva jelentős völgyi tározódás következhet be az árhullám levonulása során. Az eltérő mértékű tározódás hatását a hidrográfok alakulására jól szemlélteti a 7. ábra, melyen két nyári árhullámot mutatunk be a Rába körmendi és sárvári szelvényében. Az ábráról megállapíthatóan: 1972. május 1972. július //, о 460 cm 452 cm //.,' о 205 cm 234 cm //,_ 0 246 cm 259 cm W a > j 304 cm 394 cm A 7. ábra alapján az ok nyilvánvaló. A júliusi, tartósabb árhullámnál olyan nagy mennyiségű víz folyt át a körmendi szelvényen, hogy az a tározóterek (Csörnöc völgy) feltöltése után megnövelte a sárvári tetőző vízállást is. A szelvényen átfolyó víz mennyiségében mutatkozó különbségek az árhullám tartósságával, tehát idődimenziójú mennyiséggel jellemezhetők. Mi az áradó és apadó ágon kijelölt 0,9-H f 0 vízállások közötti időkülönbséget, /90%-ot fogadtuk el a tartósság mérőszámául. A fenti két rábai árhullámnál t 9 0% 1972. májusban 26 óra; 1972. júliusban 78 óra, azaz nagyon érzékeny mutatót tálaltunk a tetőzésbeli eltérés figyelembevételére. Ha tehát a tározódásbeli különbségek jellemzésére a szokásos vízállásváltozók elégtelenek, (8)-at ki kell bővíteni egy, a tartóssági idő hatását figyelembe vevő parciális kapcsolattal, f t(Í9o%)-kal, amit ugyanúgy kell meghatározni, mint azt már az előzőekben bemutattuk. A Körmend—Sárvár viszonylatban érvényes görbét, melyről a tartósság eltérései miatt szükséges AH t javítás olvasható le, a 8. ábrán láthatjuk. Az előrejelzéseknél nehézséget jelenthet, ha ténylegesen ki kell várni a t 9 0% tartóssági időt. Vizsgált szelvényeinknél azonban sikerült kielégítő kapcsolatot találni az áradási idő és az előbbi módon értelmezett tartóssági idő között. Ennek felhasználásával az előrejelzés a felső szelvény tetőzése után már megfelelő pontossággal elvégezhető.
