Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
4. füzet - Bognár Árpád-Szilágyi Endre: Árvízi előrejelzés hegy és dombvidéki vízgyűjtőkre rövididejű adatsorok alapján
608 Bognár A.—Szilágyi E. a vízzáró vagy csak kissé áteresztő talajok döntő súlya. Annak érdekében, hogy az előrejelzés adatigénye minimális legyen, megvizsgáljuk, hogy a áQ ma x=í(C, Q m, D, 0 (2) kapcsolattal elegendő pontossággal meghatározható-e a tetőző többletvízhozam. A független változókról az alábbiakat kell megjegyezni : — С (mm) az árhullámot kiváltó csapadék átlagértéke a Szentgotthárdig terjedő vízgyűjtőn. Egyedi árhullámoknál a napi csapadékmennyiségek alapján könnyen és aránylag biztosan meghatározható. Bizonytalanság terheli azonban az egymás után következő, egymásra ráfutó hullámokat kiváltó csapadékok meghatározását. A csapadék egyenetlen területi eloszlásából adódó hatások kiszűrésére csak homogénnek ítélt esők árhullámait vizsgáltuk. Azt, hogy az eső homogénnek tekinthető-e, minden esetben külön mérlegeléssel állapítottuk meg. — Q m az áradást megelőző vízhozam. Értelmezését az 1. ábra mutatja. Ezzel a változóval akartuk figyelembe venni egyrészt a vízhálózat teltségét, másrészt a talaj víztelenítettségét. Kisvizek esetén a természetes állapotot zsilipelések torzítják, ez ki nem küszöbölhető hibaforrás. — D időszak. Kéthetes időszakokat vizsgáltunk a lefolyást meghatározó tényezők szezonális változásának figyelembevételére. — t az árhullámot kiváltó csapadék időtartama órákban. Csak közelítőleg volt megbecsülhető a határmenti magyar állomások csapadékregisztrátumairól. A (2) kapcsolatot a természethez való minél jobb alkalmazkodás céljából úgy kívántuk megkeresni, hogy semmilyen előzetes matematikai jellegű kikötéssel nem éltünk sem a kapcsolat jellegére, sem az egyes változók hatására vonatkozóan. Ezért a feldolgozáshoz a koaxiális korrelációs módszert választottuk [1.8]. 52 árhullám adatait használtuk fel a vizsgálathoz. Ezeknek az egyes változók osztályközei szerinti megoszlását а II. táblázat tartalmazza. A táblázatból az alábbiak következnek: . — A mintának csak mintegy 20%-a esik az árvízi szempontból fontos 7/ lna x >r 350 cm, illetve zl(? ma xs:200 m 3/s tartományba (/lQ ma x legnagyobb értéke 850 m 3/s), és a C>40 mm csapadék intervallumba. Ez az adatcsoportszám azonban kevés a választott módszer sikeres alkalmazásához. Ezért vontunk be kisebb árhullámokat is a vizsgálatba. Nem biztos azonban az, hogy a kis és nagy árhullámokra ugyanaz a (2) kapcsolat érvényes. — A változók között feltételezett összefüggés meghatározásához kívánatos volna, hogy a változók osztályközök szerinti megoszlása egyenletes legyen. Vizsgált mintánk ennek a követelménynek sem tesz eleget. Ez a két tény eleve korlátozza az összefüggések felismerését és pontosságát. A korreláció első lépéseként а Л0 ma x és a leglényegesebb független változók, С és Q m közötti kapcsolatot vizsgáltuk, majd a D naptári időpont és végül a legnagyobb bizonytalansággal terhelt t csapadékhullási idő következett. A harmadik
