Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
4. füzet - Altmann, Klaus-Kersting Wilhelm: A cellei vízügyi hivatal tevékenysége
592 Altmann, К. —Kersting, W. szennyvízöntözések környezetében a talajvíz minőségének alakulását. Hasonlóképpen rendszeresen vizsgálják a fontosabb felszíni vízfolyások vízminőségét is; e vizsgálatok eredményeit időfüggvények és vízminőségi hossz-szelvények formájában az évi vízminőségi jelentésekben adják közre. A nehezebb vízkémiai és különösen a vízbiológiai vizsgálatokat nem a Vízügyi Hivatal laboratóriumában, hanem központilag, a Hildesheim-Ъсп működő Alsó-Szászországi Vízminőségvizsgáló Intézetben végzik, amelyben — a Celle-i laboratóriumtól eltérően — okleveles vegyészek és biológusok is dolgoznak (2. ábra). Kivételes esetekben — például a cukorgyári kampány idején vagy a felszíni vizek olajszennyezése következtében előállt halpusztulások alkalmával — a Hivatal a vízminőségvédelmi beavatkozásokban is közreműködik. A vízgazdálkodási kerettervezés feladataiból jelenleg elsősorban a talajvízkészletmeghatározással foglalkoznak. Ennek érdekében — az évenként rendelkezésre álló anyagi eszközüktől függően — geoelektromos szondázást végeznek a még fel nem tárt területeken, mérésekkel egybekütütt kutatófúrásokat telepítenek (gammaszonda, ellenállásmérés és saját potenciál meghatározása), valamint szűrőzéseket mélyítenek a negyedkori víztartó réteg feküjéig. E munkákban a Vízügyi Hivatal szorosan együttműködik az Alsó-Szászországi tartományi Talajkutatási Hivatallal. Jelenleg azt tervezik, hogy a déli Lüneburger Heide egy nagyobb üdülőkörzetében meglevő és tervezett talajvízkivételek együttes hatásának becslésére matematikai szimulációs modellt alkalmaznak, s ezzel finomítják a különböző vízmérleg-számításokat. A vízkészletgazdálkodás, ezen belül a kisvízhozamokkal való gazdálkodás azért szükségszerű, mert a talajvizek (és részben a felszíni vizek) igénybevétele, elsősorban az esőztető öntözés céljaira, az utóbbi időben olyan méreteket öltött, hogy még AlsóSzászország tengeri éghajlati viszonyai között is hamarosan a vízkészletek kimerülésétől kell tartani. A vízkészlet-gazdálkodási terv alapja a következő megfontolás: A Celle-i Vízügyi Hivatal működési területén a csapadék átlagértéke 700 mm/év, a párolgásé 450 mm/év. A talajvíz-utánpótlódás mértéke az eddigi számítások szerint mintegy 180 mm/év. Ennek kereken 1/ 4— 1/ s része, tehát 45—36 mm/év tekinthető hasznosítható vízkészletnek. Feltéve, hogy az 1970 óta tartó száraz időszakot ismét nedvesebb évek követik, megengedhető a talajvíztömeg bizonyos mértékű túlterhelése. Előirányozható továbbá az is, hogy a felszíni vízkészletben viszonylag gazdag Alsó-Szászországban a jövőben a vízhasználatok a felszíni vízkészleteket is fokozottabban igénybe vegyék. Vízgazdálkodási terv készült az Aller-vízrendszerre, amelyben elsősorban a vízminőségi viszonyokat elemzik egységes koncepció szerint és teszik meg javaslataikat a jelenlegi helyzet javítására. Ugyanezen osztály hatáskörébe tartoznak az Aller folyó Celle és a Leinéba való betorkollás közti szakasza árvízi viszonyait szimuláló matematikai-hidraulikai modell előmunkálatai is; a Vízügyi Hivatalnak a modell hidrológiai és valószínűségszámítási alapjait kell összeállítania. E célra légifényképezéssel 1:5000 méretarányú domborzati térképeket állítottak elő. Az Elba-oldalcsatornával kapcsolatban, amely hosszának 20%-án nincs szigetelve, s így kapcsolatban van a talajvízzel, az Osztály vízháztartási vizsgálatokat is végez, amelynek célja a mezőgazdaság és a csatornaüzem igényei közötti összhang biztosítása [3].
