Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Baranyi Sándor: A Balaton-vízgyűjtő hasznosítható felszíni vízkészlete

560 Bárányi Sándor b) A várható vízhasználatok A várható vízhasználatok összeállításánál külön-külön vizsgáltuk, hogy az egyes vízhasználatoknál a közeljövőben, legalább 1985—1990-ig milyen fejlesztést terveznek, illetve milyen fejlesztés várható. Ipari- és ivóvízkivételek (Vj). A tervezett felszíni vízkivételek és az ebből származó szennyvízbevezetések adatait nem tudtuk meghatározni. Ezért az ipari- és ivóvízkivételek vízelvonó hatásának a balatonfűzfői szennyvízelvezetésnél várható értékként az 1976. évit, a siófoki szennyvíz elvezetésénél pedig a VIZITERV által tervezett és ezután épülő szennyvíztisztító kapacitását vettük alapul. Terveznek még vízelvezetést a vízgyűjtőről részben bányavízből, részben a Balatonból Kaposvár részére. E három vízelvezetés összegét fogadtuk el az ipari- és ivóvízkivételek vízelvonó hatásának. Öntözővízkivételek (V

ö). A várható öntözött területet a jelenlegi korlátozó intézkedések alapján kisebb fejlesztés figyelembevételével 17 000 hektárnak vettük. Az évi vízhasználatoknak az 1964—1975. évi tényleges adatok átlagát, az 1300 m

3/ha-év értéket fogadtuk el. A havi öntözővíz felhasználást az évi adatok alapján az 1. fejezet szerint becsültük. A halastavak vízhasználata (V

h

t). A halastavak területét — mivel fejlesztés nem várható — azonosnak vettük az 1975. évivel (1415 ha). Az évi feltöltést és ürítést az 1. fejezet szerint számoltuk. A párolgási veszteség havi pótlását azonosnak vettük, a Balaton párolgás és a vízgyűjtőre hulló csapadék 50 évi átlagának különbségével. A tározók vízhasználata (V

t

p). A tározók területét azonosnak vettük az 1976. évivel, ugyanis további tározók építését — kivéve a Kis-Balaton tározót — jelenleg nem tervezik. A tározók feltöltését és esetleges ürítését adatok hiányában elhanyagoltuk. A tározók havi többletpárolgását a Balaton párolgása és a vízgyűjtő evapotranspirációja sokévi átlagának különbségeként számoltuk. A tervezett Kis-Balaton tározó (V

K

B) várható hatása — mivel üzemi rendje még nincs kidolgozva — nem állapítható meg. Egyedül a többletpárolgást becsültük a tározóknál alkalmazott módon. A tervezett tározó területét 60 km

2-nek vettük, újabb adatok szerint 75 km

2 lesz. A bányászat hatása (V

b). A bányászat várható hatása a vízgyűjtő felszíni vízkészletére változó volta miatt egyértelműen nem határozható meg. Ha a jelenleginél mélyebb rétegre tervezett bányaművelés elkezdődik, a mélyebb karsztvízszintsüllyesztés következtében a Tapolcai-medence forrásai elapadhatnak. Az elapadt források lefolyáscsökkentő hatása elérheti a 44—45 millió m

3/év értéket. A bányavízbevezetés a felszíni vizekbe mindaddig megmarad, amíg a bányaművelés tart, illetve a kiemelt bányavizet teljes egészében nem használják fel vízellátási célra. E bizonytalanságok miatt a bányászat hatását egy változatban (2. változat) figelmen kívül hagytuk és egy másikban (3. változat) maximális lefolyáscsökkentéssel vettük figyelembe. A bányászat a