Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Baranyi Sándor: A Balaton-vízgyűjtő hasznosítható felszíni vízkészlete

552 Bárányi Sándor A természetes vízkészletváltozás adata lehet pozitív vagy negatív előjelű. Negatív értéket akkor vesz fel, amikor a tóra hulló csapadék és a hozzáfolyás összege kisebb, mint a párolgás. A negatív előjel a korábban képződött vízkészlet adott időszakban történő apadását jelenti. A „Balaton-vízgyűjtő" esetében éppen a Balaton tó hatására a vízgyűjtő adott időszak alatt képződő vízkészletében negatív előjelű értékek is vannak. Ezért helyesebb az adott időszak alatt képződött vízkészlet helyett a vízkészletváltozás kifejezést használni. A Balaton tó vízkészletváltozását és a leeresztést együttesen a tó természetes készletváltozás adataival (AK

T) vesszük figyelembe. A vizsgálatokhoz az 1921 — 1970. évekre a korábban meghatározott havi és évi adatokat használjuk [10]. A AK

T kapcsolata a többi vízháztartási tényezővel a következő : AK

T = (C+H)-P = AK+L (1) ahol С — a tóra hulló csapadék, H — a hozzáfolyás a vízgyűjtőről, P — párolgás a tó felszínéről, AK — a tó észlelt vízkészletváltozása, L — lefolyás a Sión. A AK

T meghatározásakor nem vették figyelembe az emberi tevékenység hatását, ezért az adatok befolyásoltak és ebből a szempontból nem tekinthetők természetesnek. b) Az emberi tevékenység hatása A folyók medrének vízkészletében történt változást nem ismerjük és ezért a számításoknál figyelmen kívül hagyjuk. Ügyszintén figyelmen kívül hagyjuk a vízgyűjtő hótakarójának vízkészletét, mivel az vízhasznosítási szempontból hozzáférhetetlen. A hótakaró lefolyásra kerülő részét az olvadás időpontjában a Balaton természetes vízkészletváltozás adatai tartalmazzák. Ipari- és ivóvízkivételek (Vj). A vízgyűjtő felszíni és felszín alatti vizéből jelentős vízkivételek vannak. A felszíni vízkivételek apasztják a vízgyűjtő felszíni készletét és a felszín alatti vizekből történő vízkivételek is csökkenthetik a felszíni lefolyást. A felszíni vizekből történt vízkivételek havi adatait a vizsgált 1921 — 1970. évekre összeállítani nem tudtuk. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság (VÍZIG) adatai szerint a vízgyűjtő felszíni vizeiből 1970-ben 10,2 millió m

3 vizet vettek ki, amely nem tartalmazza a forrásfoglalással történt vízkivételeket, pedig azok egyértelműen a felszíni vizeket apasztják. A vízgyűjtő felszíni vizeibe ugyanebben az évben 10,3 millió m

3 szennyvizet vezettek és ezenkívül a vízgyűjtőről elvezettek Balatonfűzfőnél 5,5 millió m

3 és Siófoknál 1,6 millió m

3 vizet. A felszíni vizekben vezetett és a vízgyűjtőről elvezetett szennyvíz egy része felszín alatti vizekből való. A vízgyűjtő felszíni vizeiből történt ipari- és ivóvízkivételek vízelvonó hatását — a tényleges adatok hiányában — a vízgyűjtőről elvezetett évi szennyvíz adataival vettük figyelembe. A havi adatokat a fűzfői vízelvezetéseknél az évi érték arányos felosztásával, a siófokinál az utóbbi évek tényleges havi adatainak arányában számoltuk. Öntözési vízkivételek (V

ö). A vízgyűjtőn az 1960-as évek eleje óta felszíni vizekből számottevő öntözés van. Az öntözött terület nagysága és az évi öntözővíz-felhasználás 1964 óta ismert