Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Fekete István: Az öntözés mezőgazdasági és vízgazdálkodási együttes távlati fejlesztésének irányelvei

Az öntözés fejlesztése 541 A vizsgálat eredményeit összességében értékelve megállapítható, hogy egy-egy időjárási cikluson belül előforduló aszályos és bő csapadékú években öntözetlen körülmények között még a termelés mai magas fokán is jelentős terméskülönbség tapasztalható. Az öntözés hatására — amely a termelés legintenzívebb fokát jelenti — jó öntözőgazdaságainkban az öntözött növények termésátlaga — még a kimondottan csapadékos években is — meghaladja az öntözetlen növények termésátlagát. Hosszú távon viszont az öntözés komoly terméstöbbletet és nagyfokú termésbiztonságot eredményez. с) Termesztéstechnikai feltételek Az iparszerű termelési rendszerek forradalmasították a termesztéstechnikát. Itt lényegében az történt, hogy minden termelési tényezőt — hasonló színvonalon - biztosítanak, kivéve a vizet. Nyilvánvaló, hogy a mindenkori termés a csapadékellátástól függ. Szemléletesen mutatja ezt a bábolnai Iparszerü Kukoricatermelő Rendszer (IKR) 1976. évi beszámolója. Az IKR-rendszerben termelt növények termésátlaga 26%-kal nagyobb volt, mint az országos átlag, pl. a 222 204 ha-on termelt kukoricából az előző évi 62,09 q/ha terméssel szemben az 1976. évi termés 47,94 q/ha volt. E rendszerben 1971 óta a termelési költségek 39%-kal emelkedett, s pl. 1976-ban az egy hektár termelési költségének fedezéséhez szükséges átlagtermés 45,91 q/ha volt. Ilyen termelési költség mellett nyilvánvalóan biztosítani szükséges a megfelelő termést is. Jelenünket — és az elkövetkező évek fejlődését — figyelembe véve úgy kell szabályoznunk a talajok vízháztartását, hogy a termesztett növények igényeit folyamatosan és gazdaságosan biztosítsuk, a talajban lejátszódó folyamatok kedvező irányú befolyásolásával a talajok termékenységét növeljük. Az öntözendő növények megválasztása rendkívül nagy jelentőségű. Egyes növények termesztése szinte kizárólag öntözéssel indokolt. így — A rizs. — A zöldségtermesztés, vetőmag- és szaporítóanyag-termelés és öntözés közé egyenlőségi jelet kell tennünk. E kultúrák területi koncentrálását úgy célszerű kialakítani, hogy az lehetővé tegye a nagyfokú gépesítést, sőt egyes területeken a megfelelő feldolgozóipar létesítését is. — Lényeges az intenzív gyümölcsösök öntözése is, hiszen a nagy termelési költség mellett a termést is minden évben biztosítanunk kell. — Minél nagyobb területen öntözötté kell tenni a fűszerpaprikát, burgonyát, cukorrépát, szóját. — A pillangós virágú növényeket abban az esetben feltétlenül öntözni szükséges, ha az üzem egyben lisztkészítéssel is foglalkozik. — A kukorica — nagy vetésterületi aránya miatt — nem lehet teljes felületén öntözött növény, de ahol öntözött területre kerülhet, ott nagy főszámmal vethetjük a korai, vagy közepes érésű fajtákat és az öntözést feltétlenül meghálálja. Hasonló a helyzet az öntözött gabonafélékkel, amelyeknek egy része évről-évre öntözött területre kerülhet, s itt a legintenzívebb fajták termesztése indokolt. — A gyepek öntözése egyik legfontosabb fejlesztési feladatunk. — A tarlóvetések, illetve a kettős termesztés biztonságosan csak öntözéssel végezhető. Ez elsősorban a vetésszerkezet alakulására hat azzal, hogy a tömegtakarmányok fővetésben való termesztése fokozatosan csökkenhet. 2 Vízügyi Közlemények