Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Fekete István: Az öntözés mezőgazdasági és vízgazdálkodási együttes távlati fejlesztésének irányelvei

Az öntözés fejlesztése 539 Az ország területének egy része olyan hegyes, vagy dombos vidékre esik, ahol az öntözésnek szikesítő hatása gyakorlatilag nem lehet. Ezek a területek azonban többségükben olyanok, amelyek az öntözésfejlesztés szempontjából a jövőben is kevésbé jöhetnek számításba. Jelentős az olyan terület, ahol az öntözés nagymértékű kiterjesztése sem okozhat másodlagos szikesedést. Ezek a területek Alföldünkön részben a magasabban fekvő- homok, vagy löszhátak, részben a folyók olyan teraszai, ahol a természetes drenázs biztosított. Ezeken a területeken is ügyelni kell azonban a talajvíz szintjének alakulására, valamint az öntözővíz minőségi normáinak betartására. Feltételesen öntözhető területek azok, ahol a jelenlegi technikai és gazdálkodási viszonyaink között az öntözés bizonyos mértékű fejlesztése a másodlagos szikesedés veszélye nélkül lehetséges. Ezeken a területeken a fő tényező — amely a fejlesztés mértékét megszabja —, a talajvíz mélysége és annak ingadozása. Kritikus talaj vízmélység a talajvíz azon mélysége, amely — adott viszonyok között — szükséges ahhoz, hogy a talajvízből a talaj szelvénybe káros sók ne kerüljenek. Ezeken a területeken a talajvíz állandó ellenőrzése, s a kritikus mélység alatt való tartásának biztosítása szükséges. Öntözésre nem javasolhatók azok a területek, ahol a másodlagos szikesedés — vagy másodlagos láposodás — közvetlen veszélye áll fenn. E területek rendszerint részben már most is szikesek. Megfelelő vizsgálatok alapján e területek egy részén rizs- és rét-legelő öntözés — meghatározott feltételek mellett — helyenként lehetséges. Az öntözés talajtani hatásainak széles körű felméréséhez feltétlenül szükséges további kutatási, vizsgálati és minősítési rendszerek kidolgozása. Intenzív öntözés esetén ugyanis — a világon mindenütt — folyamatos talajvizsgálatra, s mind a talaj, öntözővíz, valamint a talajvíz kémiai összetételének rendszeres ellenőrzésére van szükség. Pontos előrejelzési rendszer mellett is szükséges az ilyen ellenőrzési módszer kidolgozása. Ezáltal az időközben bekövetkező — előre nem látható — változások idejekorán felismerhetők, s az ellenük történő védekezés módszerei kidolgozhatók, illetve alkalmazhatók. b) Biológiai feltételek Rendkívül lényeges feltétel a biológiai alap megteremtése. Mezőgazdaságunk fejlődése belterjes irányú. Az új fajták potenciális termőképessége egyre inkább nagyobb, mint amit a lehulló csapadékkal el lehetne érni. Az öntözés elsődleges indokoltságát ugyanis feltétlenül az adja meg — szemben a korábbi „aszály elleni" célkitűzéssel — hogy a fajta biológiai igénye a víz iránt nagyobb-e, mint amit a lehulló csapadék biztosíthat. A másik indok feltétlenül ökonómiai, mert a rendkívül nagy termelési költségű növényeknél a termelési értéket — tehát magát a termést — is feltétlenül biztosítani kell. Az öntözésnek különleges jelentőséget ad az, hogy a termés biztonsága — amennyiben a többi termelési feltételt is hasonló színvonalon biztosítjuk — igen nagyfokú. Dr. Müller Tiborral — az AGROBER szolnoki Öntözéses Gazdaságfejlesztési Főosztály osztályvezetőjével — közösen megvizsgáltuk, hogy a hajdúszoboszlói öntözőgazdaságban a 708 ha-os felszín alatti csőhálózatú öntözőtelepen 1971—75 között termelt növények átlaghozama, és az öt év átlagában számított standard vetésszerkezet mellett milyen évi termésingadozással számolhatunk.