Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Harkay Máté-Lotz Gyula: A nyugat-dunántúli vízfolyások rendezésének tapasztalatai

46 Harkay M. —Lötz Gy. и. Cn Ac so о­© so Szállítási T 100 tav. km — ' I 160 I VK.VK I kötségigémjei. sor тйапуад­A szelvény méretezése során a sebességi tényező felvételekor a túl­zott óvatosság szükségtelen. Tapasz­talataink szerint a közepesen fenn­tartott, ép és füves rézsűjű meder sebességi tényezője к=40—50 közötti, tehát a sebességi tényezőket közlő táb­lázatok felső tartománya adja a való­színűbb értéket. Az előzők szerinti mederkialakí­tás szakított azzal a sajnos nagyon elterjedt gyakorlattal, hogy a rende­zés során a meder kényesebb szaka­szait (belterület, műtárgykörnyezet) túlbiztosítják, méghozzá általában te­repszintig, a további szakaszok pedig mindennemű biztosítás nélkül marad­nak és ezáltal a rendezést követő 4—5 év után a rendezés nyomait sem lehet felismerni. A biztosítást a ténylegesen szükséges méretre csök­kentve, annak költsége is oly mérték­ben csökkenthető, hogy a teljes ren­dezésre kerülő mederhossz biztosít­ható. A biztosítás nélküli mederrel szembeni többletköltség a fenntartás során megtérül (14. ábra). Az így kialakított meder minta­szelvénye és a még sok helyen ma is propagált ím. hidraulikailag legked­vezőbb profil között lényeges eltéré­sek vannak. Az általunk javasolt me­deralak előnyei szembetűnők. Mint a 15 ábra mutatja, azonos esés esetén a kiépítési vízhozam kb. 10%-kal, a meder állandóságára mértékadó közepes kisvíz 20—25%-kal kisebb sebességgel folyik le. A kisvíz magassága kisebb, ezért a drága lábazati biztosítás csökkenthető, a meder megkívánt mélysége ugyancsak kisebb, így a környezet vízháztartására gyakorolt káros hatása is ki­sebb. Mindezt 3—25% többletföldmunkával érhetjük el. Kisvízfolyásoknál (F< 100 km 2) a leírt elvek szerinti méretezés ugyanakkor szakít azzal a nagyon elterjedt gyakorlattal, hogy az alkalmazott fenékszélesség 1,0 m körüli és általában ennél nem szűkebb. A fenékszélességet mindig a meder­fenntartó vízhozam és a még megengedhető elragadóerő nagysága szabja meg. Tudomásul kell azonban venni, hogy a részletes talajmechanikai és vízrajzi adatok mellett a legtöbb és legpontosabb információkat a természetes meder egészséges szakaszainak vizsgálatából (fenékszélesség, vízszínesés stb.) nyerhetjük. 14. ábra. Mederbiztosítások 1 = 0,6 m 3/fm terméskő, 2 = 4 zsák, 3—5 К MZ rács 3-nál + 3 sor szita­szövet, 4-nél + terméskőlábazat, 5-nél + müangaglábazat, 6 = 0,6 m 3/fm betonkő Рис. 14. Затраты на крепление русел водо­токов: 1=0,6 м 3/м бутовой кладки, 2=4 ряда полиэтиленовых мешков, 3=5 элементов КМЗ (из них три с фильтрующей подкладкой), 4=5 элементов КМЗ + каменная наброска в подо­шве, 5=5 элементов КМ8 + крепление подо­швы пластмассой, 6=0,6 м 3/м камнебетона Bild 14. Kostenansprüche von verschiedenen Bettbefestigiingen. 1 = 0,6 m 3/m Bruchstein, 2 = 4 Reihen Kunstoffsäcke, 3 = KMZ-Gitter mit 3 Reihen Filtergewebe, 4 = KMZ-Gitter mit Fussbefestigung aus Bruchstein, 5 = KMZ-Gitter mit Fussbefestigung aus Kunst­stoff, 6=0,6 m 3/m Betonstein

Next

/
Oldalképek
Tartalom