Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

512 Csobok V.: Kuba vízgazdálkodása Lefolyástalan területek. 1,2 millió hektárra tehető az iszapos vagy láptalaj miatt nehezen lecsapolható, magas vízállású, mocsaras, belvizes területek kiterjedése. Ennél kicsit nagyobb a heves esőzések, ciklonok idején víz alá kerülő — feltérképezett — tengerparti lapályok kiterjedése. Tavak. Kubában kevés természetes édesvizű tó van, és azok is kicsik. Legnagyobb tavának sokáig a Havannától alig 30 km-re fekvő Ariguanabo tavat tartották. Hossza 8 km, legnagyobb szélessége 2,5 km. A tó azonban erősen leapadt, mert a környező ipari létesítmények és települések vízszükségletüket innen fedezték. A legjelentősebb tóvidék a Guanahacabibes félszigeten található. Itt több mint 100 kisebb tó van. Legnagyobb sós vizű tava a Lejuna Redonda, amely 4 km

2 kiterjedésű és 2 millió m

3 vizet tárol. Ez a tó eredetileg édesvizű volt, de csatornát építettek a tótól a tengerhez, s ezzel lehetővé tették a sós víz benyomulását. A fokozódó édesvízhiány miatt a tó vizének „megédesítésére" zsilippel kizárták a tengervizet, s most a tóba ömlő Llama folyó fokozatosan javítja a tó vizét.. Legnagyobb mesterséges tava a Paso Malo, amelynek tározótere 86 millió m

3. Felszín alatti vizek. Jelentős felszín alatti vízkészlet van az erősen karsztosodott miocénkorú mészkőterületeken. A tengerparti körzetekben az erős vízkitermelés következtében fokozódik a sósvíz-behatolás. Egyes területeken a kitermelhető vízkészlet talajvízdúsítással növelhető. Az eddigi vizsgálatok szerint az összes felszín alatti vízkészlet 6,5 km

3-re tehető. Párolgás. A szabad vízfelszín párolgása a sziget nyugati részén 2000 mm/év, keleti részén 2300 mm/év, Pinos szigetén 2150 mm/év. Talajpárolgás a rendelkezésre álló igen kevés adat alapján tartományonként

2 Pinar del Rio 1050 mm, La Habana 1020 mm, Matanzas 1180 mm, Las Villas 1170 mm, Camagüey 1040 mm, Oriente 980 mm. Vízmérleg. Kuba vízmérlegét a II. táblázat számadatai jellemzik. II. táblázat Kuba vízmérlege Terület (Kuba fősziget) 1000 km

2 Bevétel csapadék Kiadás párolgás Különbség km

3 Vízkészlet Terület (Kuba fősziget) 1000 km

2 mm km

3 mm km

3 Különbség km

3 felszíni km

3 felszín alatti km

3 összes km

3 106,8 1400 150 1049 111 + 38 27,7 6,5 34,2 Iliilrolóyiai észlelések A hidrológiai észlelőhálózat 1959 előtt csak a csapadékot mérte rendszeresen, és azt se szabványosított felszereléssel. A csapadékmérők területi elosztása ésszerűtlen volt. 1959-ben megkezdték a hidrológiai észlelőhálózat szervezett kiépítését, amelynek keretében a mérések tárgya és a mérőhelyek száma az alábbi: 1. Csapadékmérő hálózat (melynek keretében távjelző 484, csapadékíró 258, totalizátor [összegező csapadékmérő] 22) — országos hálózat 2000 — gazdasági hálózat 929 2 Az 1976-ban bevezetett új politikai-közigazgatási felosztás 6-ról 14-re emelte a tartományok szárnál. Ezek Guantanamo, Santiago de Cuba, Granma, Hotguin, Las Tunas, Camagüey, Ciego de Avila, Sancti Spiritus, Villa Clara, Cienfueyos, Matanzas, Havanna tartomány, Havanna város, Pinar del Hio. (Pinos szigete azelőtt Havanna tartományhoz tartozott, most közvetlenül a központi kormányzáshoz kapcsolódik.)