Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

KUBA VIZEI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA CSOBOK VERONIKA

1 1. Conferencia de las Naciones Unidas sobre el Agua. Informe de Cuba (Voluntad Hidraulica XIII. évf. 39. sz. 1976. p. 1—19). 2. Kerekes György: Mit kell tudni Kubáról? Kossuth, 1977. Budapest. 3. Sobieski Artúr: Havanna és környéke. Panoráma, 1976. Budapest. 4. VIZDOK: Kuba. Vízgazdálkodási tájékoztató. (Kézirat). Összeállította: dr. Gáli Imre. VIZDOK Dokumentációs osztály, 1973. Budapest. Az ENSZ 1977. március 14 — 25. között az argentínai Mar del Platában tartott Vízügyi Világkonferenciáját megelőzően regionális előkészítő üléseket szerveztek, mely alkalommal a latin-amerikai és karib országok ülését 1976. aug. 30. — szept. 3. között a perui Limában tartották meg. Erre az ülésre a Kubai Nemzeti Bizottság tájékoztatót állított össze Kuba vízügyi kérdéseiről [1]. A kubai tájékoztatóra támaszkodva megkíséreltem a vízimérnök szemszögéből ismertetést készíteni Kuba vizeiről és vízgazdálkodásáról, de felhasználtam más forrásokból származó adatokat is [2, 3, 4]. 1. Természeti adottságok a ) Területi jellemzők Kuba közép-amerikai szigetország (1. ábra). Területe 110 922 km

2. A NagyAntillákhoz sorolják. Mintegy másfélezer szigetből áll, ezek többsége azonban jelentéktelen, lakatlan korallsziget. Fő szigete egy kelet —nyugati irányban húzódó, keskeny, elnyúlt sziget. Legnyugatibb csücske a Mexikói-öböl bejáratánál van, keleti csücske pedig Haiti partjaival szemközt. Neve megegyezik az ország nevével. Hossza 1200 km. Jelentős szigete még a Pinos sziget. A kubai szigetcsoport a földtörténet során többször visszasüllyedt a tengerbe, majd ismét kiemelkedett. E folyamattal egy időben nagy vulkáni erők is működtek. Kuba szigetének területe ma lassan növekszik, a tenger újabb területeket enged át a szárazföldnek. Néhol azonban előfordul ezzel ellentétes változás is, pl. a fővárostól délre fekvő mocsaras területnél. Kuba szigetén három hegyvidéki övezet különböztethető meg. a) A nyugati tájegységen két jelentősebb hegyvonulat húzódik végig: a Sierra de los Órganos és — keleti folytatásaként — a Sierra del Rosario. A Sierra de los Órganos szirtes, szakadékos hegvláncsora pala alapzatra települt mezozóos mészkő, amelynek anyagából a felszíni pusztító erők változatos alakzatokat formáltak. A néhol orgonasípokhoz hasonló képződményekről kapta a hegylánc a nevét (órgano = orgona). Ili találhatók Kuba legszebb és legnagyobb barlangjai. Ez a vidék a világ egyik legérdúsabb karsztvidéke. Legmagasabb pontja 772 m. b) A szigetország közepe táján 80 km hosszan húzódik egy erősen letarolt harmadkori mészkő hegylánc, néhol vulkánosság nyomaival. Régebbi neve Guamuhaya, a forradalom győzelme óta Escambraynak hívják. Legmagasabb pontja 1156 m. c) A keleti tájegységen (Oriente) emelkedik az ország legnagyobb hegységcsoportja, a sziget délkeleti részén 250 km hosszan és 30 km szélesen húzódó Sierra Maestra. Három párhuzamos vonulatból áll. Itt van Kuba legmagasabb csúcsa, a 2005 m magas Pico Turquino. Fiatal gyűrt hegység, középpontjában metamorf kőzetekkel. Orientében legmagasabbak a hegyek, legbővebb vízűek a folyók és leggazdagabbak a bányák. 1 Csobok Veronika oki. mérnök, Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet (Budapest). 11 Vízügyi Közlemények