Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
3. füzet - Kornis Attila-Kornisné Akantisz Zsuzsanna: Folyami vízlépcsők alvízi kimosási helyének előrejelzése
Folyami vízlépcsők kimosása 4(i 1 Az 1. ábrán ezen a helyen 8 m-es kimosás keletkezett két hónap leforgása alatt. A vízmélység növekedésével az örvénysorok találkozásának helye, azaz a legnagyobb mértékű kimosások helye, fokozatosan távolodik a műtárgytól. Számításainkban vízmélységként a havi közepes vízállást vettük alapul. így az egv-két napos vagy hetes nagyobb mélységű vizek okozta kimosás helyét nem határoztuk meg. Például az 1. ábrán látható, a hajózsilip mólója alatti kimosást okozhatja 200 cm-es alvízi vízmélység, amikor a szállítósáv is szélesebb, mind a négy gép üzemben van, és minden vízátbocsátás a vízerőtelepen történik (a kimosás 220 m-re adódik). 5. A vízlépcsők alvizébeii kialakuló káros kimosások megelőzése A vízlépcső helyszínrajzi terveinek elkészítése után, figyelembe véve, hogy a különböző vízállásoknál és vízhozamoknál mely műtárgyrészeken van a vízlebocsátás, a kimélyülések várható helye előre jelezhető. E célból — amikor a felnyitott duzzasztóművön áramlik keresztül a víz — a pillérekről leváló A"ármán-jéle örvénysorok találkozási helyét kell meghatározni. Amikor a víz a vízerőtelep gépén vagy gépein halad keresztül, akkor az áramló víz útvonalának jeltételezése segítségével határozzuk meg a partfalról, ill. az elválasztó pillérről leváló örvények találkozási helyét. A szállítósáv szélességének meghatározásához a modellkísérleti vizsgálatok nyújtanak jó segítséget. Az örvénysorok találkozási helyének meghatározási módjára^ lő. ábra mutat be példát. Az eljárás részletes leírása megtalálható az [5| irodalmi hivatkozás alatt. A számítási nomogram segítségével a geometriai és hidrológiai adatok ismeretében a várható kimosási helyek (szélső értékben) meghatározhatók. Figyelembe véve a folyó mederanyagát, meghatározhatjuk, hogy a burkolt utófenék utáni mederszakaszt milyen védelemmel kell ellátni. Tiszánál fordított szűrő beépítése javasolható. IHODALOM 1. Kármán, T.: Nachr. d. К. Ges. d. Wiss. zu Göttingen, Math, phi/s. Klasse (1911) (1912). 2. Kertai F.: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Budapest, 1903. : î . Hankó У..: A II. Tiszai Vízlépcső kismintakísérlete. A műtárgy és a művek áramlási vizsgálata. F.lőkísérletek. (Kézirat) (VITUKI összefoglaló jelentés, T. sz.: 8.08.04.01.01 /Ь. Kísérlet sz.: 140. líudapest, 1960.) 4. Hankó У..: А II. Tiszai Vízlépcső kismintakísérlete. A műtárgy és a művek áramlási vizsgálata. Előkísérletei II. (Medermélyülés a duzzasztómű alatt). (Kézirat) (VITL'KI összefoglaló jelentés. T. sz.: 8.08.04.01.01/b. Kísérlet sz.: 5-140. Budapest, 1907.) ő. Karnis .4.: Pillérekről leváló Kármán-féle örvénysorok vizsgálata (Kézirat) (VITUKI összefoglaló jelentés. T. sz.: MI.1./5/24; 11.1./5/3. Munkaszám: 5-273. Budapest, 1972.) * * * Прогноз размыва русел рек в нижних бьефах гидроузлов Корниш, Лтпш.ш дипл. математик и Корпии/, Аттилане дипл. инж. В ходе строительства гидроузла Тисалек и после вступления сооружения в строй — путем промеров — регулярно наблюдали за деформациями русла в нижнем бьефе. Установлено, что образовались размывы, а в других местах произошла аккумуляция руслового материала. Главная причина образования деформаций — в первую очередь размывов — интерференция вихревых цепей Кармана.
