Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Kornis Attila-Kornisné Akantisz Zsuzsanna: Folyami vízlépcsők alvízi kimosási helyének előrejelzése

Folyami vízlépcsők kimosása *P fű 6Ç 8

0 1Q0m 2. ábra. A tiszalöki vízlépcső ah)ízi medrének rétegvonalas helyszínrajza (1950. okt. hó) Fig. 2. Contourline map of the tailivater channel of the Tiszalök Barrage ( October, 1059 ) Figure 2. Plan de situation en courbes de niveau du lit à l'aval de la Chute de Tiszalök (1050, mois d'octobre) sége 7 m. Ezt szemlélteti a 3. és a 7. ábra. A duzzasztómű jobb oldali nyílásának tengelyében is megtaláljuk a gödörsorozatot, azonban az ezt alkotó gödrök mélysége kisebb, bár a pillérek alvízi végétől mért távolságuk megegyezik a középső nyílás alatt található mélyedések távolságával. A bal oldali duzzasztómű-nyílás alvizében nem található meg az elkülönült gödörsorozat, hanem az csatlakozik a középső nyílás alatt levő nagy kiterjedésű kimosáshoz. A vízerőtelep alvizében 1—2 m magas lerakódás után hosszabb szakaszon 1 m mély kimosás tapasztalható (l. 3. ábra). Az 1961. évi felvétel szerint a duzzasztómű 2. és 3. nyílásának tengelyvonalában levő legnagyobb kimosások helye a műtárgytól távolodott, mélységük növekedett. A vízerőtelep alvizében a lerakódás az előző évi felvételhez képest elmosódott, a kimosás mértéke megnövekedett (a legnagyobb mélység: 4 m) és helye jobbra tolódott, 4. ábra. Az 5. ábrán látható 1962. évi felvétel azt mutatja, hogy a kimosás mértéke csökkent, azaz feliszaposodás keletkezeit mind a duzzasztómű, mind a vízerőtelep alatt.