Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Harkay Máté-Lotz Gyula: A nyugat-dunántúli vízfolyások rendezésének tapasztalatai

A nyugat-dunántúli vízfolyások rendezése 37 Mintaszelvény megválasztása A meder közel egyensúlyi állapotát az előzőkben meghatározott lehetséges eséstartományon belül a fenékszélesség változtatásával biztosíthatjuk. A mederalakító vízhozam vízmélységének csökkentésével — azaz a fenékszélesség növelésével (R csökkentésével) — a sebességet, elragadó erőt csökkenthetjük. Ennek határt szab, hogy nagyobb vízfolyásokon 20—30 cm-es tartós vízmélység az uszadékok fennakadásának elkerülésére, kisebb vízfolyásokon a zátonyosodás megakadályozása szükséges. 50—60 cm-nél nagyobb vízmélység viszont az elragadó erő nagyságától függetlenül sem kívánatos, ez a biztosítást és ezzel a költségigényt túlzottan megemelné. E határokon belül a fenék szélességét egyedül csak a mederfenntartó vízhozam elragadó ereje szabja meg. Mederb iztos ítások A mederalakító vízhozamnak megfelelően kialakított szelvény fenekét biztosítani nem kell. A csupasz rézsű azonban tönkremegy. Ennek sokféle oka közül csak az eső eróziós hatására, ideiglenesen előálló keresztáramlásokra hivatkozunk. A rézsű védelmére általában elegendő a füvesítés. Az Igazgatóságon szerzett tapasztalatok szerint a füvesítés megfelelő eredményéhez - kivételes esetektől eltekintve — sem előzetes humuszolás, sem (mű-) trágyázás nem szükséges. A rézsűkörömben viszont az állandó kisvíz a fűtakaró kialakítását lehetetlenné teszi. Ugyanakkor ez a rézsű legveszélyeztetettebb sávja is. (Kisvíz állandó koptató hatása, esetleg uszadék és jég mechanikai hatása, talajvíz be- és kiáramlása.) Fokozza a veszélyt e sáv állandó átázott állapota is. Tapasztalataink szerint a rézsűköröm biztosítása — az esetek döntő többségében — elkerülhetetlen, ennek elhagyása a fenntartási költségeket irreálisan megemelné. A biztosítás nélküli földmeder nagyon rövid idő alatt tönkremehet, ezért a mederbővítés — kotrás — után a biztosítást haladéktalanul el kell végezni. A rézsűköröm biztosításától megköveteljük, hogy a rézsűt megtámassza, védje a kopástól, kimosástól, a talajvíz mederbe áramlását ne gátolja és kisebb mozgásokat kibírjon. A továbbiakban a sokféle biztosítási módok közül csak a nálunk leggyakrabban alkalmazottakkal foglalkozunk (ö. ábra). Terméskőterítés (5/a ábra). Szinte ideálisnak mondható biztosítási mód, időtálló és kisebb mederváltozásokat károsodás nélkül tud követni (G. és 7. ábra). Hátránya, hogy — az Igazgatóság területén — nagy távolságról (kb. 100 km) kell a követ beszerezni, az olcsóbb vasúti szállítás szinte megoldhatatlan. Az alkalmazott, csak az állandó kisvízi tartományra terjedő biztosítás által igényelt kis mennyiségek (0,15—1,0 m

3/fm) miatt azonban elfogadható költségigényű. Terméskőterítés alá ágyazat építése csak kivételes esetekben szükséges, sőt .nagyobb vízfolyásokon (10 — 15 m rézsűhossz) tükör vágása sem szükséges, mert a rézsűre terített 30 cm vastag kő síkja a rézsűképzés során a rézsű többi részével külön munkavégzés nélkül összefut. Beépítése szinte kizárólag kézzel történik. Ennek a magas bérigényen felül az is hátránya, hogy a beépítésre kerülő kövek darabsúlya 50 kg-ban maximálódik a legalább szükséges 100 - 200 kg/db helyett. Külföldön mélyásószerelékü hidraulikus kotrógép alkalmazása nagyon jól bevált a kisebb vízfolyásokon is, ahol tükör vágása és egyenletes felület kialakítása esztétikai szempontokból elengedhetetlen. Erről határvizeink rendezése során (Lapines, Pinka, Arany p.) — ahol