Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Domokos Miklós-Fehér Ferenc-Kárpátiné Radó Denise: Belvízkárösszefüggések

424 Domokos M.—Fehér F.—

К. Radó D. kapcsolatokat páronként összevetve megállapítható, hogy 6 helyett 10 független változó figyelembe vétele javítja ugyan a kapcsolat szorosságát, de nem olyan mértékben, hogy ez a több változó beépítését indokolná. 7. A (6), ill. (7) típusú belvízkár-összefüggések b

t kitevőivel, ill. együtthatóival fizikai-logikai szempontból — a 3/b szakasz 7. megjegyzésével összhangban — a következő követelmények támaszthatók : Ь

1

г b

2, b

3, b

5, b^ és b

8 értéke legyen pozitív; í>

4 és í>

6 értéke legyen negatív; végül b

g és b

1

0 várható előjele logikai úton nem határozható meg. Az előállított és a III. táblázatban felsorolt kapcsolatok b

t állandóit vizsgálva megállapítható, hogy a fenti követelményeknek — gyakorlatilag elfogadható mértékben — csak az А, а В és a J jelű kapcsolat felel meg. (Az A jelű kapcsolat esetében í>

5 negatív értéke azért tűrhető, mert a abszolút értéke kicsi.) 8. Még a 7. bekezdésben — a korábbi bekezdések megállapításaival összhangban — elfogadhatónak kiválasztott А, В és J jelű kapcsolatot is jelentős — 160—280%-os, ill. 10— 160%-os — a szórás jellemzi. Ennek több fő oka lehet: — a feldolgozható adathalmaz elégtelensége (végül is mindössze 5 belvizes év adatairól van szó); — az észlelés megbízhatatlansága (elsősorban a kárbecslés következetlensége, ill. nem egyértelmű volta); — az a tény, hogy esetleg valamilyen fontos, de számunkra ismeretlen változót nem vontunk be a vizsgálatba; — az a tény, hogy a mezőgazdasági termelést ért mindenfajta kár (belvízkár, fagykár, agrotechnikai kár stb.) összegét — kényszerűségből — belvízkárként értelmeztük; — nem a legmegfelelőbb alakú matematikai kapcsolatokat kerestünk. Az első ok kétségtelenül fennáll, de rajta változtatni nem tudunk. Valószínű, de nem ellenőrizhető, hogy valamennyire a következő ok is közrejátszik az adatok szóródásában; az ennek részbeni kiküszöbölését célzó, eredményes kísérletünkre a 3. bekezdésben utaltunk. A harmadik ok fennforgása nem látszik nagyon valószínűnek; ezzel kapcsolatban további változóként megkíséreltük bevonni a belvíz jelentkezésének naptári időpontját, de nem hozott értékelhető javulást. (Helyette talán a növények fejlettségének a belvíz jelentkezésekor mérhető mutatója lehetne jellemzőbb.) A negyedik okot csak a jövőben, differenciált kárfelvétellel lehet kiküszöbölni. Az ötödik ok fennforgása sem látszik valószínűnek; az ezzel kapcsolatos matematikai kísérletezéseket a 6/a szakaszban már említettük. Ügy tűnik tehát, hogy a mirhó-gyolcsi belvízöblözet 10 éves adattömegében rejlő információkat a III. táblázatban közölt — csak kisebb részben elfogadhatónak mondható — függvénykapcsolatok előállításával maximálisan kiaknáztuk. с) Következtetések és további teendők A 6/b szakasz 1—7. alatti értékelésének összefoglalásaképpen megállapítható, hogy a III. táblázatban közölt — búzával bevetett területekre érvényes A jelű kapcsolat, — kukoricával bevetett területekre érvényes J jelű kapcsolat és — búzával, lucernával vagy kukoricával bevetett területekre érvényes В jelű kapcsolat