Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós-Fehér Ferenc-Kárpátiné Radó Denise: Belvízkárösszefüggések
Belvízkár összefüggések 421 a független változók közül pedig a kapcsolatok egyik részében a 3/b szakaszban felsorolt mind a 10 változót, másik részében viszont csak az első 6 változót vettük figyelembe (3/b szakasz 8. megjegyzése). A potenciálisan rendelkezésre álló 798 adatvektorból álló teljes halmazból egy-egy kapcsolat meghatározásához az alábbi ismérvek alapján választottunk ki részhalmazokat: 1. Egyes kapcsolatok mind. a 798 táblára, mások csak egy-egy meghatározott növényt (búzát vagy lucernát, vagy kukoricát) termesztő táblákra vonatkoznak, végül olyan kapcsolatot is számítottunk, amely egy adott (néhány táblára kiterjedő), minden belvizes évben megjelenő belvízfoltra vonatkozik. 2. Az előállított kapcsolatok zöme mind az 5 belvizes év adatait hasznosítja, de olyan kapcsolatokat is számítottunk, amelyek egyetlen (kiemelkedő) belvizes évet jellemeznek. 3. Többször folyamodtunk az adatvektorhalmaz csonkításának a következő különleges változatához: A (6), ill. (7) típusú függvények paramétereit az előzőleg kiválasztott adathalmaz csupán azon adatvektoraiból számítottuk, amelyeknek У 4 belvízkárértéke nem zérus, vagyis Y 4I />0. A (8) szerinti a szórást azonban természetesen mind az így szűkített, mind az eredeti adathalmazra vonatkozóan kiszámítottuk. Az előállításhoz felhasználandó adathalmaz ilyen csonkítását az a tapasztalat indokolta, hogy segítségével a teljes adathalmazhoz jobban illeszkedő függvénykapcsolatok állíthatlk elő. 4. Végül csupán megemlítjük, hogy az adatfeldolgozás során, az illeszkedés további javítását célzó matematikai kísérletként, a (6)-tól és (7)-től eltérő típusú (kvadratikus és implicit) kapcsolatok előállításával is kísérleteztünk. A felsorolt ismérvek szerint kiválasztott és a (6), ill. (7) típusú függvénykapcsolatok előállítására felhasznált adatvektor-kombinációk egyik részéről és a belőlük előállított függvénykapcsolatokról a III. táblázat ad áttekintést. b) Az eredmények értékelése A III. táblázatban összefoglalt számszerű eredmények így értékelhetők: 1. A kapcsolatok szorosságát jellemző R és a mutatók értékei között nincs egyértelmű összefüggés. Ennek oka a két mutató definíciójának (5/b szakasz) összevetése alapján is érzékelhető. Az R mutató csupán a matematikai regresszió „műveleti hibáját" jellemzi, az adatsor eredeti szórásához viszonyítva. A a mutató — műszakilag jobban érzékelhetően — közvetlenül az észlelt és az előállított függvénykapcsolatból számított értékek eltérését jellemzi, s ezért egyebek között a felhasznált adatvektorok n száma iránt is érzékenyebb, mint R. A két mutató közül feladatunk szempontjából, megítélésünk szerint, a a jellemzőbb. 2. Az R többszörös korrelációs együttható alapján a búzát, valamint a mindhárom kiválasztott növényt termelő táblák kapcsolatai (a III. táblázatban az A —F és M jelű kapcsolat), 0,85-nél nagyobb R mutatóikkal, elfogadhatók lennének. A lucerna- és kukoricatáblák kapcsolatai (G—L jelű kapcsolat) az előbbieknél látszólag jóval gyengébbek. Az eltérést azért kell látszólagosnak neveznünk, mert az R mutatók értékei azokban az esetekben, amikor a paramétermeghatározás csupán az Y,>0 adatvektor-részhalmazból történik, szükségszerűen csupán
