Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Domokos Miklós-Fehér Ferenc-Kárpátiné Radó Denise: Belvízkárösszefüggések

Belvízkár összefüggések 417 d) Egyes tényezők mellőzésének indokolása A mirhó-gyolcsi belvízöblözetben 10 év óla észleli és a 2/b szakaszban felsorolt tényezők jelentősége a kapcsolatok alapján, közvetlenül is belátható, illetve a vonatkozó szakirodalomból (Baranyó, 1907; Kienitz, 1972) is kitűnik. Ezért az alábbiakban csupán a 3/a és 3/b szakaszban ismertetett kiválasztás során jelen vizsgálatunkból kirekesztett tényezők mellőzését indokoljuk röviden. A függő változók közül az elöntésben levő vízmennyiséget azért mellőztük, mivel ez az elöntött területből, egyszerű geometriai összefüggéssel, közvetlenül számítható, tehát valójában nem önálló változó. A független változók közül számos meteorológiai tényezőt (szélsebesség, napfénytartam, talajhőmérséklet) a kísérleti öblözetnek csak 2 pontján észlelnek (l. 1. ábra). Az így észlelt értékeket — kényszerűségből — a táblák egy-egy nagyobb csoportjára jellemzőnek kellene elfogadnunk. Minthogy tehát e tényezők becsült értékeire tábláról táblára nem vagy alig változnak, hatásuk — amint ezt az előzetes korrelációs vizsgálatok (VITUKI, 1972) is igazolták — a belvíz alakulására nem mutatható ki. E tényezőket ezért kirekesztettük a vizsgálatból. Valószínű egyébként, hogy az utóbbi három tényező a — vizsgálatunkban részben figyelembe vett — léghőmérsékleten keresztül közvetve érvényesíti hatását a függvénykapcsolatban. A talajvízállást azért hagytuk ki a vizsgálatból, mert bár az öblözet sok pontján észlelik (l. 1. ábra), azonban az előzetes számítások (VITUKI, 1972) szerint nem volt várható, hogy közte és a belvíz jellemzői között a mirhó-gyolcsi belvízöblözet esetében szignifikáns kapcsolatot kapjunk. Ezt egyébként az 5 belvizes év adataiból szerkesztett 9. ábra is jól érzékelteti. Más észlelt tényezőket azért mellőztünk, mert a tavaszi belvizek szempontjából — amelyekre vizsgálatunk korlátozódik — nem játszanak döntő szerepet. E tényezők : az öntözési helyzet és a pótvetés. 4. Az alapadatok előkészítése és rendezése Következő lépésként a 3/c szakaszban kiválasztott három növényfajta — mint rögzített független változó — mindegyikéhez külön-külön elkészítettük a luggő és független változók adattáblázatát. (Az őszi búzával bevetett lábiák adatlapjából kiragadott részletet a II. táblázat mutatja be.) Mint említettük, természetesen előfordul, hogy ugyanazon mezőgazdasági táblán észlelt adatok — amennyiben a táblán termesztett növény megváltozott — évről évre más növényfajták adattáblázatában szerepelnek. Az adattáblázatok összeállítása igen gondos — és sokszor ismételt — munkát igényelt. Különösen az eredeti észlelési dokumentációban kódszámokkal nyilvántartott adatok minél pontosabb természetes mérőszámokkal való (vissza)helyettesítésére és ellenőrzésére, itt-ott fellelhető hibáinak kiküszöbölésére fordítottunk nagy gondot. Eredeti adatanyagunk hibáira és felülvizsgálatának szükségességére többször éppen maguknak a próbaszámításoknak egyes elfogadhatatlannak tűnő eredményei figyelmeztettek.