Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Domokos Miklós-Fehér Ferenc-Kárpátiné Radó Denise: Belvízkárösszefüggések

Belvízkár összefüggések 403 típusú kapcsolatok meghatározása statisztikai módszerrel, a kiválasztott belvízöblözet észlelési adatai alapján. Az (1) típusú függvények pl. a belvízkár, valamint a talajminőség, a csapadék, a csatornasűrűség, a domborzati adottságok stb. közötti kapcsolatot számszerűsítik. Ezzel elvileg lehetővé teszik annak becslését, bogy az emberi beavatkozással módosítható egy-egy független változó megváltoztatása pl. a belvízkár milyen mértékű változásával jár. Az (1) típusú függvények pl. a belvízkár, valamint a belvíz egyéb jellemzői (elöntött terület, elöntési idő stb.) közötti kapcsolatot számszerűsítik. Ezzel lehetővé teszik, hogy a belvíz egyegy okozati jellemzője (pl. a belvízkár) a rávonatkozó adatok hiányában, az egyéb okozati jellemzők ismeretében is becsülhető legyen. 2. Л vizsgálat alapadatai Az (1) és (2) típusú függvénykapcsolatok számszerű meghatározásához a bennük szereplő Yj és X, változókra vonatkozó kellő hosszúságú, jellemző és homogén észlelési adatsorozatokra volt szükség. a) Az észlelési terület kiválasztása Az igényelt vízgazdálkodási, mezőgazdasági és hidrometeorológiai adatokra vonatkozóan Magyarországon, tudomásunk szerint, mindössze három belvízöblözetről állnak rendelkezésre több éves észlelési adatsorok. E teriiletek: a VITUKI mirhó-gyolcsi kísérleti belvízöblözete, jehértó-majsai kísérleti öblözete és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság peresi belvízöblözete. A három öblözet közül a leghosszabb és legrészletesebb folytonos adatsorral a 85 km

2 kiterjedésű mirhó-gyolcsi öblözetben rendelkezünk (1. ábra). Ennek a Tisza bal partján, a kiskörei vízlépcső közvetlen környezetében levő vízgyűjtőnek kb. 290 mezőgazdasági táblájáról 1966 óta gyűjtenek részletes mezőgazdasági, hidrológiai és meteorológiai adatokat. A meteorológiai és hidrológiai észlelések rendje és módszere az egész területen egységes és megbízható (VITUKI, 1969). A terület csapadékészlelő hálózata (17 csapadékmérő) kellően sűrű. A mezőgazdasági jellegű — elsősorban a termesztett növényfajokra és a terménykárra vonatkozó — adatok gyűjtésében helyi mezőgazdasági szakemberek is közreműködnek. (Az 1970-ben termesztett növényekről a 2. ábra ad áttekintést.) A belvízi elöntések kiterjedését és időtartamát helyszíni bejárásokon becsülik és felmérésekkel pontosítják. A vízzel károsan telített talajfoltok kiterjedését talajnedvesség-észlelések felhasználásával határozzák meg. Az észlelési adatokat egységes I5MSZ kódszámrendszerben tartják nyilván. Az észlelt adatok páronkénti összefüggéseit - kísérleti jelleggel — már korábban is vizsgálták (VITUKI, 1972). A másik két említett belvízöblözet — önmagukban ugyancsak értékes — adatsorai kevésbé részletesek (pl. csapadékmérő hálózatuk jóval ritkább) és kevésbé ellenőrzöttek. Ezen adatsorok feldolgozása egyrészt alaposabb előkészítő munkát igényelne, mint a mirhó-gyolcsi öblözet adatsora, másrészt amannál valószínűleg még így is bizonytalanabb eredményeket szolgáltatna. Első kísérleti vizsgálatunkhoz — a fenti megfontolások alapján — a mirhógyolcsi belvízöblözet észlelési adatait használtuk fel.