Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rónai András: Vízjárás a magyar Alföld mélységi víztartóiban

384 Rónai András A negyedidőszaki folyóvízi rétegsor vastagsága itt elég bizonytalan, 520 és 680 m-re tehető. A bizonytalanság oka az, hogy a levantei rétegek is folyóvizek, kavicsosak, homokosak és a negyedidőszakiaktól kőzettanilag nem választha­tók el. Csongrád az Ősduna árkában fekszik és tőle északra a Duna—Tisza közi homokhátság átnyúlik a Tiszántúlra (Cserkeszöllő környéke). A fúrás rétegsora túlnyomóan homokos. Egymás alatt igen sok jó vízadó réteg helyezkedik el, ezek között a kőzetlisztes-agyagos zárórétegek alárendelt szerepet játszanak, rendsze­rint csak néhány méter vastagok. Ennek ellenére a rétegek vizének nyugalmi szintje különböző és különbözőségüket éveken át megtartják. A nyomásgradiens pozitív. A nyugalmi vízszintek felülről lefelé haladva a kutakban +6,25 m; +10,60 m; +13,96 m; +15,97 m. Minden különálló kutat felcsöveztek és egy toronyba vezették a csöveket, így egy műszerállásról mérhetők. A csongrádi kutak bővízűek, 500 — 1000 liter vehető ki belőlük percenként, fajlagos vízhozamuk 20—130 l/p-m. Bár mind a négy kút vizében a nátriumionok mennyisége elég nagy, 500 m mélységig a kalcium- és magnéziumionok együttes egyenértékaránya meghaladja a nátriumét. Ilyen mélységig tehát számolni kell a felszínről beszivárgó vizek változatlan jelenlétével. Itt kell megjegyezni, hogy a felszíni vizek beszivárgása nem jelenti szükségképpen a helyszíni függőleges beszi­várgást, hanem az Alföld belseje felé dűlő rétegeken át történő rézsútos lefelé mozgást. 600 m-től lefelé a vizek már nátrium-hidrogénkarbonátosak, a kalcium és magnézium mennyisége bennük jelentéktelen. E mélységen alul tehát vagy fossilis vizek vannak, vagy jóval régebben tározódnak már a rétegekben, mint a felettük elhelyezkedő víztartókban. Csongrád kútjainak vízjátékát a 6. ábra mutatja. Tél végén, tavasz elején magas a vízállás, október végén, november elején alacsony, ugyanúgy, mint bár­mely talajvízkútban. Az évi ingadozás nagysága 1977-ben felülről lefelé haladva így alakult: 60 cm; 92 cm; 58 cm; 80 cm. Ugyanez a sor 1976-ban a következő volt: 55 cm; 50 cm; 52 cm; 80 cm. A 445 m mély kút mutat a két évben nagyon különböző vízjátékot, ami az ingadozás nagyságát illeti, a többi hasonló módon viselkedett mindkét évben. Ettől a rendellenességtől eltekintve a legnagyobb inga­dozást a legmélyebb, 1056 in mély kút mutatta. Nem kapunk teljes idősort a két évről, mert a magasan felcsövezett kutakat télen fagyveszély miatt vízteleníteni kellett, de az összes folyamatosan észlelt kút bizonyítja, hogy a februártól decemberig tartó mérések a vízállások maximumát és minimumát magukban foglalják. A legmélyebb kút vizének tetőzése itt is meg­előzi a sekélyebbekét, de nein túl sok idővel. Teljesen eltér a 241 m mély kút víz­járása az összes eddig tárgyaltakétól az 1977. év második felében. Júliustól ugyanis lassú hullámzó stagnálás mutatkozik, majd szeptembertől lassan emelkedés. A víz­állás maximuma, ill. minimumai megelőzik a többi kutakét. A mindszenti kúttelep Csongrádtól D-re, a Tisza bal partján van a mindszenti kúttelep, ahol szintén négy különböző mélységű vízadó rétegben mérik a mutatkozó vízjátékot. A kutak 210 m; 305 m; 490 m; 828 m mélységűek. A terep magassága 83,75 m. A fúrás 1500 m mélységig hatolt. A negyedidőszaki képződmények vastagságát itt 650 — 690 m-re teszik. Itt is homokos levantei rétegsor van a pleisztocén alatt, és csak 1230 méternél érték el a felső pannóniai sorozatot. A mérőműszer a kutakon higa­nyos manoinéter, amely pontosságban nem éri el az íróműszereket, de a menet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom