Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

3. füzet - Rónai András: Vízjárás a magyar Alföld mélységi víztartóiban

382 Rónai András tovább folytatódnak a túlnyomóan agyagos rétegek, igen vékony kis homokcsíkokkal. A nyugalmi vízszintek felülről lefelé így következnek: —3,0 m; —4,8 m; — 0,4 m; +1,4 m. Innen 300 m-nél melyebbre haladva a rétegvízben a nyomás hirtelen megnő. A fúrás során 374,7—378,7 m-ben megnyitott (de később kúttá ki nem képzett) rétegben a nyugalmi vízszint +4,9 m volt. 60 m mélységig tehát a nyomásgradiens negatív, onnan pozitív és 300 m-től lefelé ugrásszerűen nő. Ezek szerint 60 m mélységig a lefelé tartó vízmozgásnak hidrodinamikailag nincs akadálya. A vízkémia azonban azt mutatja, hogy már 60 m-ben nátrium-magnéziumhidrogénkarbonútos víz van és bár az oldott sótartalom lefelé 200 in mélységig enyhén csökken (1459 mg/l-ről 1265 mg/l-re) a nátriumion-súly és -arány növekszik. A kengyeli kutak 1977. évi vízjátékát az 5. ábra szemlélteti. Az Alföld közepén s egyúttal legszárazabb területén vagyunk egy nagyon agyagos rétegsorban, ahol az egyes vízadó rétegek között több agyagréteg helyezkedik el, ezek közül egyeseknek vastagsága egyenként a 10—20 m-t is eléri. Mindezek ellenére az évi vízjáték mind a négy kútban hasonló módon játszódik le és pedig a talajvízkútban és a legmélyebb kútban a legnagyobb amplitúdóval (51, ill. 56 cm). A középmélységű kutakban jelentősen kisebb a vízjáték, felülről lefelé 21 és 31 cm. Itt is jelentkezik a feltöltődésben megfigyelhető időbeli eltolódás. A vízállás tavaszi maximuma a legmélyebb kútban (311 m) február végén van, a 177 méterben két maximum van, március legelején és április 29-én; a 61 m-es kútban a maximum ápr. 26-án van (és csak egy maximum van); a talajvízkútban a legmagasabb vízállást május 24-én mérték. A legmélyebb kút vízjárása itt is előresiet, ami cáfolja azt, hogy a felülről jövő beszivárgás növelné meg tél végén és tavasszal az egymás alatt elhelyezkedő vízszinteket. Szolnok-Tószeg kútjai A Közép-Tisza partján, Szolnokon és Tószegen működő figyelt kútjainkban 1967 óta évente igen nagy vízszintingadozásokat figyeltünk meg. A szolnoki 30 in mély kútban az évszakos vízjáték 2—3 métert, a sokévi 5,45 m-t tett ki. A tószegi 73 m mély kútban a sokévi vízjáték 2,3 m volt, a 222 m mély kútban 2,5 in. E kutaknál a Tisza vízjárását és nagy területek elöntését hozták fel a szélsőséges vízszintingadozás egyik lehetséges okául, bár mindkét sekélyebb vízadó réteg 20— 50 m-rel mélyebben van a Tisza medre alatt és fölöttük jelentős vastagságú vízzáró rétegek vannak. Ezekkel a kutakkal itt nem foglalkozunk. Tájékoztató adatok találhatók róluk a Hidrológiai Közlöny 1968. 1. és 1969. 3. és 1975. 2. számában és a Földtani Közlöny 1975. 3. számában. Csongrád kútjai Dél felé haladva a Tisza völgyében, a Körös torkolattal szemben Csongrád város Ny-i határában van a MÁFI egyik legnagyobb és jelenleg legjobban felszerelt kúttelepe. Л kutak a tengerszint felett 83,14 m magasan helyezkednek el. Ez a legmélyebben fekvő MÁFI kúttelep. A magfúrás, amelyből kiindulva a 4 kutat kiépítették. 1200 m mély volt. A kutak mélysége, ill. a szűrők helye a következő: 204,5 -241,1 m; 427,9-445,2 m; 642,02-655,3 m; 1029,0-1056,0 m. Két kúton 1976-ban és 1977-ben végig Sterematt folyamatos irómüszer mért; a másik két kutat hetenként kézzel mérték. 1977 második felében mind a négy kútra íróműszert szerellek.