Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
3. füzet - Szesztay Károly: A vízgazdálkodás és vízigény-szabályozás technológiai vonatkozásai történelmi távlatban
A vízgazdálkodás és vízigény-szabályozás 365 egyetlen példa is elegendő annak szemléltetésére, hogy ebben a vonatkozásban ma még milyen tágak a lehetőségek: Л gépkocsikultusz elleni elfogultsággal aligha vádolható Ford Alapítván у számára készült energiagazdálkodási tanulmány megállapítása szerint az Amerikai Egyesült Államok mai gépkocsiforgalmának üzemanyag-felhasználása az életszínvonalnak és a lakosság kényelmének érdemi sérelme nélkül a jelenleginek mintegy felére volna csökkenthető ( Freeman —White, 46. oldal). с) A vízhasználatok és vízigények szabályozásának technológiai vonatkozásai Az elmúlt két-három évtized folyamán az iparosodott vidékek és országok vízminőség-védelme és a vízgazdálkodása — meglepő egyidejűséggel és hirtelenséggel — világszerte válságos helyzetbe került. A folyók, tavak és talajvizek minőségének gyors leromlása és az ipari vízhasználatok ugrásszerű növekedése ma olyan vidékeken és országokban is súlyos vízgondokat okoz, ahol néhány évtizeddel ezelőtt ez elképzelhetetlennek látszott. Az ipari, mezőgazdasági, közlekedési és lakóhelyi technológiák jelenkori forradalmáról a tanulmány első részében mondottak szerint a váratlanság és hirtelenség abból származik, hogy a válság okai a vízgazdálkodás elfogadott illetékességi és tevékenységi körén messze kívül esnek : a mezőgazdaság vegyszeresítése, a zárthelyi állattartás bevezetése, a hőerőművek és a gépkocsik nagy száma és alacsony műszaki hatásfoka, az építőipar energiaigényessége és más jelenkori technológiai változások a vízgazdálkodástól lényegileg független ágazatfejlesztési meggondolások és döntések alapján valósultak meg. Van-e egyáltalán mód arra, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer ágazatfejlesztési és technológiai tervezésében és igazgatásában a vízminőség-védelem és a vízgazdálkodás szempontjait kellő időben és az össztársadalmi érdeknek megfelelő mértékben figyelembe lehessen venni? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni lehessen, célszerű röviden áttekinteni a vízgazdálkodás és a technológiafejlesztés kapcsolatát. A vízgazdálkodás technológiai vonatkozásait három, fokozatosan táguló kör mentén lehet csoportosítani: a) A vízszolgáltatás (vízfeltárás, vízkitermelés, vízkészlet-gazdálkodás, vízellátás) technológiája; b) A vízhasználatok technológiája; с) A vízigényeket megszabó ágazati technológiák. A vízgazdálkodás és a technológia kapcsolata mindhárom vonatkozásban egyaránt lényeges, de tartalmát és jellegét tekintve a három kapcsolat alapvetően különbözik egymástól. A vízszolgáltatás technológiája viszonylag szűk, ágazati technológia, amelynek megválasztásáról és fejlesztéséről — a társadalmi-gazdasági rendszerből adódó általános irányzatok és korlátok között — a vízgazdálkodás dönt. A vízhasználati technológiák már lényegesen tágabb körűek és úgyszólván minden gazdasági ágazatot érintenek. Megválasztásuk és fejlesztésük a gazdasági ágazatok és a vízgazdálkodás célkitűzéseinek és adottságainak együttes ismeretét és mérlegelését kívánja. Az ágazat egésze szempontjából jelentőségük általában kicsi, a vízgazdálkodás pedig nem tekintheti kialakításukat vagy felújításukat feladatának. Ezért a vízhasználati technológiák ügye gyakran „senki földjévé" válik és a kívánatosnál alacsonyabb színvonalon marad. A vízigényeket, megszabó technológiák köre lényegileg kiterjed valamennyi ágazati technológia teljes egészére, hiszen alig képzelhető el olyan ipari, mezőgazdasági vagy más ágazatfejlesztési döntés és termelési technológiabeli változás, aminek ne lenne vízügyi vonatkozása. Természetesen a vízgazdálkozás és a technológia kapcsolatának ebben a harmadik, legtágabb vonatkozásában a vízügyi 2 Vízügyi Közlemények
