Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
VÍZGAZDÁLKODÁS A KISKÖREI VÍZLÉPCSŐ ÖXTÖZÖRENDSZEREI REMUTATÓGAZDASÁGAIRAN DR. FEKETE ISTVÁ№ Magyarország eddigi legnagyobb — mezőgazdasági hasznosítási célú — vízgazdálkodási beruházása, a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei építése 1965. évben kezdődött. A vízlépcső — a hozzátartozó tározóval — lehetővé teszi a nyári hónapokban a Tisza természetes vízkészletének jelentős kibővítését. A tározóból kiinduló két főcsatorna juttatja el a vizet az új öntözőrendszerekbe, és biztosítja a Tiszavölgyben már meglevő öntözőrendszerek vízkészletének együttes, hatékonyabb kihasználását. A Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei megépítésével 1,7 millió hektár hatásterületen nyílik meg a lehetőség 240 000 ha új öntözőfejlesztésre, 60 000 ha meglevő öntözőtelep vízellátásának stabilizálására és 20 000 ha új halastó fejlesztésére. A mezőgazdasági hasznosítás előkészítését, a hatásterületen levő gazdaságok öntözőfejlesztésre való alkalmasságának vizsgálatát, azok kiválasztását, valamint — a vízellátó főművek építésével összhangban — az öntözőfürtök elhelyezését és a gazdaságok öntözésfejlesztési beruházásainak koordinálását 1966 —1976-ig a MÉM Tiszavidék Mezőgazdaság fejlesztési Irodája (TMI) végezte. A nagyarányú öntözésfejlesztési program kellő megalapozása érdekében 1967ben a térségben előforduló jellegzetes természeti adottságokat, közgazdasági és termelésszerkezetet jelképező bemutató gazdaságokat választottak ki. A bemutató gazdaságok — az általános mezőgazdaság-fejlesztésen túlmenően — a térségre jellemző komplex vízgazdálkodási feladatok és módszerek modelljéül is szolgálnak. így a Kiskörei Öntözőrendszerek hatásterületén ezekben a bemutató gazdaságokban indult meg elsőként az öntözésfejlesztés. Itt épültek meg először azok az új öntözőfürtök, melyek alapul szolgáltak a további nagyarányú fejlesztéshez. Hasonlóképpen valósultak meg a vízrendezési és meliorációs feladatok is. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete ( F AO) már a Kiskörei Vízlépcsőhöz kapcsolódó bemutató gazdasági fejlesztés kezdeti szakaszában — 1969ben — bekapcsolódott a programba. A FA О magyarországi tevékenysége a bemutató gazdaságokra irányult. Ez egyrészt anyagi, másrészt szellemi támogatásként közvetlenül a bemutató gazdaságok fejlődését, közvetve azonban a térség komplex mezőgazdasági fejlesztését segítette elő. A tervezett célkitűzések megvalósításához termőtájként a következő gazdaságokat választották ki: Békés megyében: kondorosig „Egyesült" Mg. Tsz.^(Volt „Dolgozók" Mg. Tsz.) Borsod megyében : taktaharkányi „Petőfi" Mg. Tsz. Hajdú-Bihar megyében: Hajdúszoboszlói Állami] Gazdaság és hajdúszovátij „Lenin" Mg. Tsz. Szabolcs-Szatmár megyében: rakamazi „Győzelem" Mg. Tsz. Szolnok megyében : kisújszállási „Tisza II." Mg. Tsz. (volt „Búzakalász" Mg. Tsz.) és törökszentmiklósi „Tiszatáj" Mg. Tsz. (volt „Aranykalász" Mg. Tsz. ( 1. ábra). Az üzemfejlesztés előkészítésében — a volt TMI koordinálásával — a felsőoktatási és kutató intézetek legjobb szakemberei vettek részt. A megalapozó előkészítő, tervező munka alapján megkezdődött a bemutató gazdaságok gyorsított ütemű fejlesztése, melyet az átlagos támogatási és hitelfeltételek mellett kellett megvalósítani. Az üzemfejlesztés első ütemében — 1968 és 1975 között — cél volt az öntözés1 Dr. Fekete István, a mezőgazdasági tudományok doktora, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (Budapest).