Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
1. füzet - Szesztay Károly: A vízminőség védelme a vízhasználatok és a vízigények szabályozásával
A vízminőség-védelem 23 rejtetten jelentkező vízszennyeződés megelőzésével és korlátozásával, mind a tisztítóberendezések előírásszerű és biztonságos működésével kapcsolatos előfeltételeket csak elhelyezendő szennyvíz eredetéhez kapcsolódó teljes tevékenységlánc és döntéslánc egészének figyelembevételével és összehangolt szabályozásával lehet a társadalmi-gazdasági összérdekeknek leginkább megfelelően biztosítani. Az I. táblázathoz kapcsolódva már volt szó arról, hogy a vízminőség-védelem teljes összrendszerének mozgósításához fokozatosan átfogóbb és központibb mérlegelésekre és döntésekre van szükség. Ezzel kapcsolatosan igen fontos, hogy a láncolat alsóbb szintjén meg nem oldható nehézségek minél hamarabb és minél tárgyilagosabb megvilágításban és áttekinthetőbb megfogalmazásban kerüljenek az átfogóbb mérlegelésre és intézkedésre hivatott intézmény, illetve személy elé. Bár a dolog természetéből adódóan a mérlegelésben úgyszólván mindig maradnak pénzbeli értékekkel vagy számszerű adatokkal nem, vagy csak igen közelítően kifejezhető tényezők (pl. üdülési, turisztikai vagy tájesztétikai szempontok, a jövőben várhatóan felmerülő hasznosítási lehetőségek kizárása, az élővilág közvetlen hasznot nem hozó védelme stb.), igen fontos, hogy ami a mérlegelésben számszerűsíthető és pénzbeli értékekkel jellemezhető, azt a szóbeli leírásokon kívül — lehetőleg pontosan és áttekinthetően — költséggörbék és táblázatok is szemléltessék. Ezzel kapcsolatban három tág körben volna talán leginkább szükség módszeres költségelemzések elvégzésére, illetve kiegészítésükre és országos áttekintésű összesítésükre: a) A szennyvíztisztítás költségeinek növekedése a tisztítás mértékének és biztonságának fokozásával (különösen az ipari és városi szennyvizekben leggyakrabban előforduló és a vízminőség-védelem szempontjából legkritikusabb alkotóelemekre vonatkozóan); b) Az elhelyezést kívánó hulladékanyagok és hulladékhő mennyiségének a termelési technológia, a felhasznált nyersanyagok, vagy a termékjellemzők módosítása által elért csökkentéséhez szükséges költségek; c) Egyes termelési tevékenységek régión belüli, vagy országos kihatású területi átcsoportosításával kapcsolatos költségtényezők. Az is bizonyos azonban, hogy a leggondosabban előkészített költségtarnilmányok is csak segédeszközei a célszerű megoldás keresésének, amiben sokszor a vizsgálatot végzők ötletességének, gondosságának és helyi tájékozottságának van döntő szerepe. Ilyen megoldás lehet például a kár haszonná változtatása a hulladéktelepen, vagy ágazaton belüli, vagy ágazatközi hasznosítás útján (például a városi szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása, az állattenyésztő telepek trágyalevének hasznosítása gyümölcsösök öntözésében, vagy egyszerűen a fáradt olaj üzemen vagy ágazaton belüli megtisztítása és újrafelhasználása). A vízminőség-védelem átfogó rendszerének mielőbbi kiépítésében és a modern technológia harmadik alapkövetelményének a másik kettőhöz való kapcsolásában az egyéni és társadalmi tudat a leghatékonyabb és legrernényteljesebb mozgatóerő. Ezen a szinten a vízminőség-védelem szakmai kérdései és országos gondjai elválaszthatatlanul összefüggnek és egybeépülnek a folyók, tavak és források menti tájakkal, az ott élő emberek mindennapos apró örömeivel, káraival, bosszúságaival. Ennek jegyében szeretném mindenkinek ajánlani, hogy olvassa el Varga Domokos „Vizek könyvé"-t, amiből ez a dolgozat is sokat merített — mind tartalmában, mind indítékában. * * *