Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Salamin Pál: A síkvidéki területi vízrendezés mai irányai
A síkvidéki vízrendezés 307 5. Környezetalakítási és védelmi feltételek A legjelentősebb környezetalakítási szempont, hogy minden olyan vízelosztónál, vagy állandó jellegű tárolás mellett, amelyeknél hosszabb ideig víz van, a talajok vízháztartása igen kedvező, s érdemes: a) a partok mentén biotechnikai védelmet bevezetni; b) a partok közelében pedig fasorokat és ligeteket létesíteni. További jelentős szempont, hogy állandó jelleggel csak ott szabad tározót fenntartani, ahol: a) a tározó bármikor friss vízzel ellátható, b) a tározótól az ipartelepi, lakótelepi és bármilyen jellegű szennyeződés távoltartható. A víztér eutrofizálódását okozó mezőgazdasági kémiai szennyeződések elsősorban a következő műveletekből származnak : 1. műtrágyázás, 2. növényvédő szerek, állati kártevők elleni védelem, 3. felületi gyomirtás, 4. csatornák kémiai jellegű fenntartása, 5. mezőgazdasági üzemek létesítése (pl. állattenyésztések, telepek szennyvizeinek elvezetése, hasznosítása stb.). Mindezen veszélyek elleni védelmi rendszert most dolgoz ki egy társadalmi alapon dolgozó munkacsoport, dr. Keresztes Tibor (ATIVIZIG) vezetésével. (>. Gazdaságossági vizsgálati kérdések A megoldást röviden már érintettük. Itt talán még annyit, hogy a Barna Aladárral közösen folytatott munkánk lényege az, hogy a haszonszemlélet bevezetésére egy olyan fajlagos mutatót alkalmazunk, amely megmondja, hogy a belvízrendszerünk, adott nedves időszak esetében hány mm fölösleges vizet képes eltávolítani, illetőleg aszályos időkben hány mm vizet tud visszatartani a termelés hasznára, ahol mindkét vízgazdálkodási műveletből a gazdaság egyaránt nagyobb termést, azaz hasznot érhet el. Az Alföld mély területein természetesen az elvezetés jó megoldása a döntő. Az Alföld valamivel kiemeltebb területein vízelvezetési és visszatartási kapacitás párhuzamos vizsgálata a követendő. * * * Amint a bevezetőben említettem, csak néhány általános elvet ragadtam ki, a saját félempirikus eljárásomat nem ismertettem amellyel részben ki akarom fejezni azt a gondolatot, hogy víz a területen ne maradjon „sáfosodást" okozóan, részben pedig kapcsolatot akarok teremteni az egységes szemlélet bevezetésére a dombvidéki, felületi lefolyás számításához. * * *