Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
1. füzet - Szesztay Károly: A vízminőség védelme a vízhasználatok és a vízigények szabályozásával
20 Szesztay Károly békés és tartós jövő hordozója és biztosítéka lehessen, a közösségi érdekek érvényesítése mellett, illetve annak összetevőjeként szükség van még a gép mítosza és a természeti-társadalmi valóság közötti ellentmondás feloldására. Vagyis a technológiának a természeti környezet készleteivel és egyensúlyi feltételeivel való összehangolására. Az eddigi két alapkövetelményt minél hamarabb és minél szervesebben ki kell egészíteni egy harmadikkal, a természeti (ökológiai) összhang fenntartásával. Azt, hogy ennek a harmadik alapkövetelménynek a figyelembevételére szükség van, lényegileg minden iparosodott országban felismerték. Hogyan kell ezt hatékonyan és maradandóan, ugyanakkor a korábbi kettő szükségtelen és meg nem engedhető mértékű visszaszorítása, sérelme nélkül megvalósítani, az még legfeljebb csak körvonalaiban mérhető fel. Ebben az irányban ma még világszerte csak a napi gondoktól-baj októl sarkallt, meglehetősen bizonytalan és könnyen szélsőségek felé hajló tapogatózások folynak. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a vízszennyeződés forrásainak és a termelési hulladékoknak minél nagyobb mértékű csökkentése (vagy ahol lehetőség van rá, teljes megszüntetése) a szükséges technológiai változások egyik alapvető törekvése és fontos értékmérője, lesz. Ez egyik fontos következtetése a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Földrajzi Intézetében a Föld vízkészletéről és hasznosításának várható jövőbeli alakulásáról végzett és tág körű statisztikai adatanyaggal alátámasztott tanulmánvoknak is (Lvovich 1974). 5. Vízminőség-védelem és vízigény-szabályozás A vízminőség védelmével kapcsolatos feladatokat célszerűen párhuzamba lehel állítani az árvizek elleni védekezésével. Könnyen belátható, hogy az árvízvédekezéssel megbízott szolgálat a legtöbb esetben tehetetlenül, vagy legalábbis reménytelenül állna szembe a közeledő árhullám megfékezésének feladatával, ha nem támaszkodhatna hosszú idejű előretekintéssel megtervezett, gondosan megépített és karbantartott ármentesítési létesítményekre, és a védekezési tevékenységek eszközeit és feltételeit biztosító készenléti intézkedésekre és előírásokra. Hasonlóképpen a vízminőség-védelem napi tevékenységeit ellátó szolgálat is egyre inkább eleve kudarcra van ítélve feladatának ellátásában, ha nem kap hathatós támogatást hosszú távú előretekintéssel megtervezett és a változó körülményekhez folyamatosan hozzáigazított „vízszennyezés-mentesítési" 6 létesítményektől és intézkedésektől. A kétféle — természetesen sokban lényegesen különböző — tevékenység párhuzamba állítását folytatva, az árvédelmi töltéseknek (vagy más hasonló célt szolgáló műszaki létesítményeknek) a vízminőség védelme esetében elsődlegesen és legközvetlenebbül a szennyvíztisztító berendezések felelnek meg. Ebben a megvilágításban a sikeres vízminőség-védelem három előfeltételhez kapcsolható : 1. Csak tisztítóberendezésen keresztül juthasson szennyvíz a folyókba, tavakba és a talajvízbe. 6 ,,Vízszennyezés-mentesítés" (vagy „közvetett vízminőség-szabályozás") a vízigény-szabályozási tevékenységének az a csoportja, amelyik az ipar, mezőgazdaság, közlekedés és más gazdasági ágazatok fejlesztési koncepciójának, telepítési politikájának és termelési technológiájának módosítása útján mozdítja elő a vízminőség és a vízi-éíet védelmét. A vízminőség-védelem közvetlen (tőként műszaki) és közvetett (főként igazgatási) tevékenységei egymással szorosan összefüggő tervezési, irányítási és döntési rendszert alkotnak.
