Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Kienitz Gábor: A vízminőség-védelemmel kapcsolatban jelentkező újabb vízrendezési feladatok

A vízminőség-védelem, vízrendezési feladatai 245 A szennyezett vizek visszatartásával kapcsolatban meg kell említeni azt a hatalmas problémacsoportot, amit a talaj felszínén tárolt, abba beszivárgó, a talajjal kölcsönhatásba lépő és a talajban levő vizet fertőző szennyezett vizek jelentenek. E kérdésekkel — amelyeknek kiterjedt külföldi, sőt hazai szakirodalmuk van — szintén foglalkoztunk és megállapítottuk, hogy minden szennyezettvíz vésztározást körültekintő vizsgálatoknak kell kiegészíteniük, mert a talajban mozgó, káros anyagokat tartalmazó víz további nagy veszélyek forrása lehet. Erre a problémakörre azonban itt nem térünk ki, mint ahogy azzal sem foglalkozunk, hogy milyen kezeléseknek kell alávetni a visszatartott vizeket. Megemlítjük azonban, hogy a vésztározásra kijelölt helyeket célszerűnek tartanánk előre ellátni a szükséges sáncolással és műtárgyakkal, valamint rajtuk olyan növénykultúrát kialakítani (pl. erdő), amely feltételezhetően a legkevesebb kárt szenvedné el a szennyezett vizektől. 5. Összefoglalás, megállapítások, javaslatok Mezőgazdaságunk további fejlődésének olyan alapfeltétele a műtrágyák és különféle vegyszerek egyre kiterjedtebb körű alkalmazása, amelyről egyszerűen nem lehet lemondani. Ezért számolni kell vele a vízrendezéssel foglalkozó mérnöknek; terveit, munkáját e tényhez kell alakítania. Ugyanakkor azonban nem lehet a mezőgazdaság kemizálásából származó, a vízi környezetet érintő minden következménnyel a vízrendező mérnököt terhelni. Az illetékes szakembereknek (a mezőgazdáknak és a környezetvédelemben érintett vegyészeknek) fel kell ismerniük, hogy a közöttük felmerülő kérdések megoldását illetően a vízrendezésért felelős mérnöknek kell végülis döntéseket hoznia. Egyik részről áll ugyanis a vegyszereknek a vízgyűjtőkbe való juttatása azzal a feltételezéssel, hogy azok ott is maradnak. Másik részről viszont állnak a vízminőségi követelmények: a tulajdonképpeni kívánság legtöbbször az, hogy semmi ne felenjen meg a vizekben a vízgyűjtőre juttatott vegyi anyagokból. Nos, ezek a dolgok egymással össze nem egyeztethető feltételeket teremtenek. A vízgyűjtő területére juttatott vegyszerek valamilyen hányada (ha még oly kicsiny is) meg fog jelenni a lefolyó vizekben. Ezt mindenképp figyelembe kell venni, s mind a vegyszerezési, mind a vízminőségi kívánalmakat illetően ennek megfelelően kell differenciálni. A vízrendező mérnöktől pedig azt kell megkívánni, hogy munkája során messzemenően vegye figyelembe a ténylegesen kialakuló helyzetből fakadó saját feladatait; de a helyzet kialakulásáért, a problémák gyökereikben való megoldásáért nem az övé a felelősség. E tanulmány célja az volt, hogy megpróbáljon rávilágítani a kialakuló új problémák nagyságrendjére és arányaira, hogy ezek alapján értékelni tudjuk a lefolyó vizek szennyeződéséből a jövőben a vízrendezésre háruló feladatokat. E feladatok megoldása egyben a vízügyi szolgálatra váró egyik legfontosabb környezetvédelmi tevékenységnek is tekinthető. A következőkben összefoglaljuk a tanulmány alapján levonható legfontosabb következtetéseket. a) A mezőgazdasági vegyszerezés jelentősége a vízrendezés szempontjából A csapadékból lefolyó vizek véletlen-jelleggel szennyeződhetnek közlekedési, szállítási, ipari balesetek, üzemek meghibásodása, vegyszereket tartalmazó raktárak elmosása stb. folytán kialakult rendkívüli helyzetekben ott, ahol vannak