Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Kienitz Gábor: A vízminőség-védelemmel kapcsolatban jelentkező újabb vízrendezési feladatok

A vízminőség-védelem, vízrendezési feladatai 241 és rendkívülinek tekinthető lefolyási tényezővel jellemezhető nyári belvizeknél —' figyelembe véve a vegyszerek kiadagolásánál feltételezett időbeli egybeeséseket — feltételezhetőnek tartottuk a vegyszerek 1%-a lemosódását (/ = 0,01). Ilyen meggondolásokkal számítottuk ki a II. táblázatban az egyes részvízgyűjtőkben keletkezett belvizekben kialakuló feltételezett koncentrációértékeket külön-külön minden alkalmazott vegyszerre. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a koncentrációk ugyanabban a vízben egyszerre jelentkeznek. Ezek után megnéztük a feltételezéseink szerint kialakult helyzetet a kidolgozott vízminőség-védelmi vízkormányzási terv szemszögéből. Mindenekelőtt megállapítottuk, hogy az alkalmazott vegyszereknek majdnem mindegyikére különkülön vonatkoztatva, mind az egész öblözetet tekintve, mind pedig a részvízgyűjtőket egyenként véve figyelembe: a belvíztömegek koncentrációja mind a tavaszi, mind pedig a nyári belvíz esetében általában nagyobb, de sokszor több nagyságrenddel is nagyobb, mint ami az I. táblázat 10. oszlopában szereplő értékeket figyelembe véve megengedhető. Ez a hígítás lehetőségét mindkét esetben eleve kizárta, és egyetlen megoldásnak a szennyezett víztömegek visszatartása és vésztározókban való elhelyezése maradt. Ugyancsak all. táblázatban található meg, hogy az egyes részvízgyűj tők vésztározóiban az ott elhelyezendő belvíztömegek milyen vízmélységek mellett tározhatók. Mint látható, a tavaszi belvíz során a tározók térfogata bőven elegendő lett volna, viszont a nyári belvíz során úgy jött volna létre az ezekben elfogadhatónak tekinthető 60 cm vízmélység melletti tározás, hogy jelentős víztömeget kellett volna még a Mirhó —Gyolcsi főcsatorna torkolata közelében levő — az egész öblözetet kiszolgáló — tározóban is elhelyezni (166 cm vízmélységgel). Ha pedig az öblözet minden keletkezett belvizét ez utóbbi helyen helyeztük volna el — nem tartva vissza a részvízgyűjtőkben semmi vizet —, akkor ott 286 cm-es vízmélység alakult volna ki. Hangsúlyozzuk a fenti számítások közelítő jellegét. Az alkalmazott becslések ellenére is nyilvánvalóvá vált azonban, hogy egyrészt a tenyészidőszakban olyan vegyszermennyiségek megjelenésére lehetett volna a feltételezett helyzetben számítani a lefolyó vizekben, amelyek nagyságrendje feltétlenül fölötte lett volna a megengedhető határnak (mégpedig egyszerre több szer vonatkozásában is), másrészt pedig olyan hatalmas víztömegek is jelentkezhetnek (és szennyeződhetnek) a tenyészidőszakban, amelyek visszatartása a legsúlyosabb jeladatok elé állíthatja a vizrenclező mérnököt. c) A vízkormányzással való vízminőség-védelem gazdasági értékelése A Mirhó—Gyolcsi belvízöblözet része a Tisza vízgyűjtőjének. A területén folytatott mezőgazdasági művelés jellemző a folyó magyarországi vízgyűjtője mezőgazdasági területein folytatott művelésre. Olyan meteorológiai-hidrológiai helyzetek kialakulása is várható a vízgyűjtő előbb említett részén, mint amilyeneket vizsgáltunk, sőt az is lehetséges, hogy ilyen helyzetek egyidejűleg alakulnak ki e vízgyűjtőrész nagyobb hányadán. Mindezt egybevetve azt kell megállapítanunk, hogy bármekkora területről is jut be meg nem engedett koncentrációban valamely vegyszer a Tiszába, gondolnunk kell arra, hogy egyidejűleg a vízgyűjtő többi részéről is származhat ugyanilyen, vagyis a teljes vízgyűjtő és a folyó teljes vízkészletének vonatkozásában kell gondolkoznunk.