Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

176 Bartha Péter kat a Rendezőbizottság sokszorosított formában a konferencia résztvevőinek rendelkezésére bocsátott — a melléklet tartalmazza. A Konferencia programja 6 tudományos ülést foglalt magába és az üléseken azokat a dolgozatokat mutatták be, amelyek szerzői jelen voltak (összesen 42 dolgozat). Minden dolgozat bemutatása után általában igen élénk viták alakultak ki. A résztvevők és a benyújtott dolgozatok megoszlása országok szerint az alábbi : Ország Résztvevő Tanulmány Szovjetunió 40 22 Csehszlovákia 6 2 Bulgária 2 1 NSZK 8 6 Ausztria 12 6 Jugoszlávia 12 4 Románia 1 — Magyarország 53 6 NDK 3 3 Lengyelország 2 1 Hollandia 2 — Duna Bizottság 2 — WMO Ï — 1 ASA 1 — Összesen: 145 51 Az előadások bemutatására és a vitára — szinkron tolmácsolás melleit — orosz, német és magyar nyelven nyílt lehelőség. A konferencián bemulatott tanulmányok nagy száma nem teszi lehetővé, hogy akárcsak vázlatosan is ismertessük tartalmukat, így csupán néhány általános irányzatra hívjuk fel a figyelmet. 1. Ezúttal is mint minden hidrológiai előrejelzési konferencián, a leglöbb beküldött tanulmány a vízállás és vízhozam-előrejelzések témaköréhez kapcsolódik. Az új jelenség — amelyre felfigyelhettünk — az, hogy a hagyományos grafikus megoldások helyett inkább terjed a matematikai modellek alkalmazása az operatív előrejelzésekben. Ennek kapcsán egy sor probléma jelentkezik, amelynek megoldására az egyes kutatók különféle eljárásokat javasolnak. Majdnem minden bemutatott modellnél felfedezhettük az előrejelzések folyamatos javítására vonatkozó eljárásokat, amelyek azt igyekeznek biztosítani, hogy a modell lehetőleg mindig a folyamat pillanatnyi állapotának feleljen meg. Örvendetes volt az is, hogy több dolgozat foglalkozott az előrejelző szolgálatok operatív tevékenysége fejlesztésének kérdéseivel, különös tekintettel az automatizálásra. 2 — 3. Egészen más kép tárul elénk, ha áttekintjük a hosszúidejű előrejelzési módszerekkel, valamint a kisvízi előrejelzés módszereivel foglalkozó tanulmányokat. Talán ez az a terület, ahol az egyre növekvő igények kielégítése során a legnagyobb nehézségek merülnek fel. Különösen áll ez a havi vagy éves előrejelzésekre, amelyekre ajánlott statisztikai módszerekkel kapcsolatosan igen erős kétségek merülnek fel. Ugy tűnik, ezen a területen még évekre van szükség, hogy gyakorlatban is jól alkalmazható módszerekkel találkozzunk. 4. A jégjelenségek előrejelzéseivel kapcsolatos kutatások kiterjednek a hosszúidejű előrejelzésekre is és a víz légköri mozgásával kiegészítve meggyőzően pozitív eredményeket mulatnak be. Ezek az eredmények igen fontosak, különösen a hajózás számára, hiszen Európa legnagyobb nemzetközi hajóútján a hajózási időszak jelentősen csökken, a jégzajlás, illetve a folyó beállása miatt. 5. A folyómeder morfológiai változásainak előrejelzésével kapcsolatos tanulmányok azt jelezték, hogy az az előrejelzési konferenciákon eléggé elhanyagolt témában a Duna menti országok szakemberei ismét komoly erőfeszítéseket tesznek. Érdekes előadásokat hallhattunk a vízjárás megváltozásával kapcsolatos mederváltozások előrejelzéséről és különösen örvendetes, hogy az egyik tanulmány a nem permanens hordalékmozgás számításainak kérdéseivel is foglalkozott. Az emberi beavatkozás hatása a Duna-medence vízfolyásainak hidrológiai folyamataiban egyre növekvő mértékben