Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
1. füzet - Kollár Ferenc-Orlóczi István: A csongrádi vízlépcső tervezése
A CSONGRÁDI VÍZLÉPCSŐ TERVEZÉSE KOLLÁR FERENC és ORLÓCZI ISTVÁN 1 A tanulmány célja a Csongrádi Vízlépcső indokoltságának és műszaki megoldási lehetőségeinek ismertetése. Л vízlépcső a Tisza-csatornázás szerves része és az Alpári tározó, valamint -л Duna—Tisza csatorna megvalósításának szükséges feltétele. Tervezése a korábbi tanulmányok alapján 1972-ben kezdődött és jelenleg építésének engedélyezése van folyamatban. A tanulmány szerzői széles körű vizsgálatokra támaszkodva egyéni felfogásuknak megfelelően foglalják össze a döntéselőkészítés eredményeit, a vízlépcső hatásának, elhelyezésének és műszaki megoldásának lényegesebb tényezőit. 1. A Tiszavölgy vízgazdálkodási fejlesztésének indokoltsága és feltételei A Tisza magyarországi vízgyűjtő-területe (1. ábra) természetföldrajzilag változatos és gazdaságilag különböző jellegű, színvonalú körzeteket foglal össze. A vízrajzi egység a fejlődés során vízgazdálkodási rendszerré alakul, amelyben növekedik a körzetek kölcsönhatású vízkészletgazdálkodási kapcsolata. A terület valamennyi vízhasználata közvetve, vagy közvetlenül a Tisza vízkészletét fogyasztja és a szennyvizek ebben a folyóban halmozódnak. A vízháztartás, a vízforgalom helyi módosulása a vízhálózat révén távoleső területekre is hatást gyakorol. A vízgyűjtőterületen lényegében kialakult a nagytérségi vízkészletgazdálkodás szükségessége. Ebből következik, hogy az egyes területrészeken a gazdasági fejlesztés célszerű vízgazdálkodási lehetőségeit esetenként nem a környezetben, hanem máshol a rendszert korlátozó feltétel megszüntetésével kell megteremteni. A határokon átfolyó vízkészletek csökkenését ellensúlyozó és növekvő hazai vízigényeket kielégítő — regionális jelentőségű — vízpótlás, valamint a készletek elosztása szorosan összefügg a Tisza és mellékfolyásai csatornázottságával. Emellett a vízgazdálkodási művek — vízlépcsők, nagycsatornák, stb. — gazdasági hatékonysága számottevően növekszik nagytérségi rendszerré alakulásukkal. A Csongrádi Vízlépcső hiánya ezekben a vonatkozásokban elsődleges korlátozó feltétele a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszer fejlesztésének. Megvalósítása azonban nemcsak a vízgyűjtőterület egészén, hanem közvetlen környezetében, — a Dél-Alföldön — is megteremti a gazdasági fejlesztés alapvető vízgazdálkodási lehetőségeit. Л Tisza vízgyűjtő területén él az ország lakosságának 40%-a. Innen származik a mezőgazdasági termelés több mint 50%-a, és az ipari termelés 30%-a. A terület 1 Kollár Ferenc, oki. mérnök, Vízügyi Tervező Vállalat (Budapest) osztályvezető. Dr. Örlóczi István, oki. mérnök, Vízgazdálkodási Intézel (Budapest) főmunkatárs.
