Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
1. füzet - Bosznay Miklós: Segédábrák az alagcsőtávolság Dumm-féle képletének alkalmazásához
8G Bosznay Miklós összefüggés volt. E differenciálegyenlet megoldása Dumm szerint: h t 192 Jlql n Л2 ( nWKDt) 7 г=—Г ^ (1) 5 e xP T2—\> ( 5) h 0 л 3 n =ofa,5... л 5 pL 2 j melyben az eddig is használt jelöléseken kívül (lásd még a 4. ábrát is) t = idő, (nap); h 0 = a talajvízszint magassága a / = 0 időpontban a drének közötti középvonalon a drének szintje felett, (m); h, = mint h 0, de a t időpontban, (m); D = az áramlási zóna D 0-nál nagyobb átlagos magassága a vízzáró réteg felszínétől számítva, (m) ; p = tényleges porozitás vagy lecsapolható talajtérfogat a talaj vízingadozás zónájában, (nevezetlen viszonyszám). Dumm szerint az (5) képlettel adott sorozat helyett elegendő az n = l-nek megfelelő első tag figyelembe vétele. Ez az első tag a dréntávolság közvetlen számítására alkalmas összefüggést szolgáltat: L 2= n2K D\. (6) p- In 1,16-2Arra az esetre, amikor a dréncsövek a vízzáró felületen fekszenek, a dréntávolság meghatározására Dumm egy másik összefüggést vezetett le: L 2= 9 K h h°\. (7) 2 p A (6) és (7) képletek a dréntávolság számításának Dumm-jéle képletei. Megjegyezzük, hogy ugyanezen feladat egy kissé eltérő megközelítésével Carlslaw és Jaeger [2] csak a nevező együtthatójában különböző, de egyébként a (6) összefüggéssel teljesen egyező képletre jutott: n 2KDt L 2—4 h 0 p-ln—— Л rit A további tárgyalás alapjául a Dumm-féle (6) és (7) képlet szolgál. A Dumm által javasolt képletekkel tehát a dréntávolságot abból a követelményből lehet meghatározni, hogy a t = 0 időpontban öntözés vagy csapadék miatt kialakult h 0 magasságú talajvízszint t idő elteltével h t magasságúra süllyedjen. A számításhoz D kivételével minden adat rendelkezésre áll. ill felvehető. A Dumm-féle képleteket főleg öntözött területek drénkiosztásának meghatározására használják.
