Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)
1. füzet - Bosznay Miklós: Segédábrák az alagcsőtávolság Dumm-féle képletének alkalmazásához
SEGÉDÁBRÁK AZ ALAGCSŐTÁVOLSÁG DUMM-FÉLE KÉPLETÉNEK ALKALMAZÁSÁHOZ BOSZNAY MIKLÓS 1 A talaj vízfeleslegének eltávolítása a lecsapolás feladata. A lecsapolás eszközei nyílt árkok vagy zárt, de porózus falú, a talajban elhelyezett csővezetékek (alagcsövek, drének), melyeket a legtöbb esetben egymással kombinálva alkalmaznak. Különleges esetekben kutak is szolgálhatnak lecsapolási célokat. Ahhoz, hogy a lecsapolórendszer a helyi körülmények szabta követelményeknek megfelelően működjék, természetesen a rendszer minden elemét méretezni kell. A méretezés a lecsapolóelemek (árkok, alagcsövek) saját méreteinek, ezen elemek elhelyezésének (mélység, kiosztás) és a rendszerből kilépő elvezetendő víz mennyiségének a meghatározását foglalja magában. Ezek közül a következőkben a lecsapolóelemek kiosztásával foglalkozunk, feltételezve, hogy a mélységi jellemző (az árokban tartott állandó vízszint, ill. az alagcső beépítési mélysége) már adott vagy elhatározott. A kiosztással kapcsolatos kérdések részletes tárgyalása előtt célszerű a lecsapolás legfontosabb elméleti tudnivalóinak rövid áttekintése. I. Л lecsapolás számításának elvi alapjai A méretezési feladatban szereplő fizikai mennyiségekről az 1. ábra nyújt tájékoztatást. Az ábra jelölésével a tárgyunkként választolt feladat — a lecsapolási elmélet vázlatos ismertetése után — az L dréntávolság meghatározására szolgáló összefüggések részletesebb vizsgálata lesz. A jelöléseknek megfelelő fizikai mennyiségek értelmezései és dimenziói a következők : К = áteresztőképességi együttható vagy szivárgási tényező, (m/nap); h m = a talajvízszint legnagyobb magassága a vízzáró réteg felszíne felett a drének közötti középvonalon, (m); M = a talajvízszint legnagyobb magassága a drének beépítési szintje (csőtengelye) felett a drének közötti középvonalon, (m); D 0 = a drének tengelyének magassága a vízzáró réteg felszíne felett, (m); R = csapadékintenzitás, (mm/nap); L = dréntávolság, (m). A méretezési feladat megoldására a különböző szerzők két eltérő kiindulási feltételből vezetik le összefüggéseiket. Az egyik esetben az áramlási folyamatot permanens állapotúnak, vagyis az időtől függetlennek, a másikban pedig nem1 Bosznau Miklós oki. mérnök, Vízgazdálkodási Intézet (Budapest).
