Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Bauer Mária: Aktív szenet alkalmazó tisztító rendszerek tervezése és üzeme

68 Bauer Mária Az iszaptárolókat keverőberendezésekkel kell ellátni, amelyek biztosítják a jó keverést. Egy 20 tonna kapacitású iszaptároló keverő berendezésének energia szükséglete megközelítőleg 24 kW. Az iszaptárolóból a széniszapot az alkalma­zási helyre iszapszivattyú szállítja. Ma már lehetséges közvetlenül a szállító­berendezésekben nemcsak a tárolás, hanem a széniszap elkészítése is, és a szén­iszap szállító berendezésből közvetlenül az alkalmazási helyre szállítható. Adagoló berendezések A silókból vagy tartálykocsikból érkező aktívszénport gravitációsan vagy gépi úton mozgatva a szárazadagoló tölcsérébe vezetik, ahonnan az iszaptárolóba kerül. Az alkalmazott szárazadagoló berendezések közül a térfogatarányosan ada­golók az elterjedtebbek a súly szerint adagolókkal szemben, mivel a kereskedelmi forgalomban levő aktívszén súlya változó, így az előbbi feladatának jobban meg tud felelni. Kiképzésük hasonló a vegyszeradagolásnál használt hasonló adagoló be­rendezésekhez. Könnyű meghibásodási lehetőségük miatt több telepen igyekez­nek kiiktatni és más módon szabályozni az adagolást. c) Granulált aklivszén szűrőágyak tervezése Tervezési szempontok Az elméleti megközelítések csak a legideálisabb esetekre érvényesek, ti. a nagyon híg, egy komponensű rendszerekre. Ezért a gyakorlatban a szénszűrőkben lejátszódó adszorpció folyamatát grafikusan ábrázoljuk, mert így mérhető leg­szemléletesebben az ideális esetektől való eltérés, amelyek alapján a tervezési paraméterek meghatározhatók. Megfelelő modellezési eljárás alkalmazásával a kísérleti modell megközelíthető. A modell kísérleti úton történő ellenőrzése, illetőleg a modell gyakorlati alkalmazási feltételeinek megállapítására már laboratóriumi, ill. kisminta kísérletek szükségesek. A tervezőnek szüksége van kísérleti adatokra, hogy a szükséges tervezési paramétereket számítani tudja. Üzem szempontjából az lesz a legmegfelelőbb rendszer, amely mind a tisztí­tási, mind a gazdaságossági követelményeknek legjobban megfelel. Ennek ki­választásához több alternatívát kell megvizsgálni. A tervezés során mind az ipar­ban használatos eljárások tapasztalatai, mind pedig a víztisztítási gyakorlatban alkalmazott „gyorsszűrők" üzemi tapasztalatai felhasználhatók. A granulált aktívszén szűrők legfontosabb tervezési paraméterei: 1. a szüksé­ges kontakt idő, 2. a minimális kihasználtsági fok, ill. a 3. maximális terhelhetőség. A szükséges kontakt idő alatt azt a minimális időtartamot értjük, ami ahhoz szükséges, hogy az aktívszénszűrőre kerülő „nyersvíz" (vagy a telepen már külön­böző mértékig előtisztított víz) szennyezőanyag koncentrációja a kifolyóvízben a kívánt mértékre csökkenjen. Az adszorpciós folyamatok tervezésénél a kontakt idő meghatározásához az ún. „hullámfront diagramokat" használhatjuk. Három ilyen hullámfront diag­ramot mutat be a 2. ábra a szűrő üzemének különböző fázisában. A hullámfront-diagram nem más, mint a dinamikus adszorpció grafikus ábrázolása. A hullámfront hossza kifejezhető a kontakt idővel. Ezt általában terheletlen szűrőágyra szokták vonatkoztatni. A „tömeg szállítási zóna" tér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom