Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Kollár Ferenc-Orlóczi István: A csongrádi vízlépcső tervezése

58 Kollár F.—Orlóczi I. Az elvégzett részletes vizsgálatok szerint a 1/2 és I/b változatok eleve kiesnek az összehasonlításból, mert a jobbparti és a mederben való építés műszakilag és gazdaságilag is indokolatlan. Az 1/4 változat előnye a város közelsége, viszont az 1/1 változat olyan kedvező terepviszonyok között építhető meg (az átvágás hossza kb. 1 km), hogy ez a változat mintegy 300 millió Ft-tal kerül kevesebbe, mint az 1/4 változat. Végezetül az alábbiakban összefoglaltuk az egyes változatok megvalósítási költségeit millió Ft-ban, 1973. évi árszinten. 1/1 1/2 1/3 1/4 Vízlépcső 2100 2290 2420 2290 Bögevédelem 756 756 820 845 Egyéb 174 184 190 185 Összesen : 3030 3230 3430 3320 4. A vízlépcső üzemrendje és a vízerőhasznosítás lehetősége A Csongrádi Vízlépcső elsődleges célja a vízkészletgazdálkodási és a hajózási igények kielégítése. Ebből következően a 80,50 m Orsz. duzzasztási szintet a jégmentes időben tartani kell. Természetes körülményekre vonatkozóan annél a szintnél a vízjárás szabályozása 75%-os, azaz a lefolyás teljes tartományának 25%-ban nincs szükség duzzasztásra. A vízhiányok a tenyészidőszakban jelentkeznek, amikorra a közel 60 millió m

3-es tározóteret fel kell tölteni. A duzzasztási szint változtatásával a tározótér alkalmas a vízhasználatok napi változékonyságából eredő vízhozam változásának kiegyenlítésére is. A duzzasztást általában a 800 m

3/s-t elérő és azt meghaladó árhullámok érkezése előtt meg kell szüntetni. Tározási időszakban pedig 1500 m

3/s-os apadó vízhozamnál kell elkezdeni a duzzasztást, mindkét esetben az átvezetett vízhozam fokozatos változtatásával. A Csongrádi Vízlépcső alvízszintjét 400—500 m

3/sec vízhozamig a Novi-Becsej-i duzzasztás által befolyásolt leeresztett vízhozam határozza meg. A Novi-Becsej-i duzzasztó 74,00 és 76,00 m (Orsz). szintek között van üzemben és az általa előállított maximális alvízszint Csongrádnál mintegy 77,00 m (Orsz.) (kisvízhozamnál 4,0 m-rel magasabb a természetes szintnél). Közel azonos mértékű a Csongrádi Vízlépcsőnek a Kiskörei Vízlépcsőre történő visszaduzzasztása, ami ott évente 3—5 millió kWó energiaveszteséget okoz, Csongrádnál a természetes feltételek esetén a vízerőkészletet 25—28 MW beépített teljesítményű vízerőteleppel lehetne hasznosítani. A duzzasztott alvízszint és a választott 83,00 m (Orsz.) duzzasztási szintnél az optimális beépített teljesítmény kb. 20 MW és az átlagos évi energiatermelés mintegy 90 millió kWó. A 80,50 m (Orsz.) duzzasztási szintnél ezzel szemben 15 MW teljesítménnyel közel 60 millió kWó energiatermelés várható. Az elvégzett gazdasági vizsgálatok szerint a vízerőtelep kiépítése közel kétszerese a más energiaforrásból nyert erőmű építésének, így egyelőre a vízerőtelep kiépítése nem gazdaságos. Ezt húzza alá még az a tény is, hogy évi át-