Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Kollár Ferenc-Orlóczi István: A csongrádi vízlépcső tervezése

40 Kollár F.—Orlóczi I. Ezzel szemben a folyó jelenleg — elsősorban a Csongrádi Vízlépcső hiánya miatt — elvben legfeljebb 2—3 millió tonna áru szállítására alkalmas. Figyelembe véve azonban, hogy a víziútra terelhető áruforgalom jelentős része tranzit jellegű, a csatornázottság hiányzó láncszeme a meglevő lehetőségek további nagymértékű kihasználatlanságát okozza. Az elsődleges és járulékos érdekeket számba véve a Csongrádi Vízlépcsőt tehát úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy: illeszkedjék szervesen a Tiszavölgyi vízgazdálkodási rendszerbe, — közvetve és közvetlenül növelje a hasznosítható vízkészletet a külföldi vízhasználatok ellensúlyozása és a növekvő hazai vízigények érdekében, — teremtse meg a Duna—Tisza Csatorna csatlakozásának feltételét, — elégítse ki a hajózás és a tiszai víziút fejlesztésének igényeit, — tegye lehetővé a vízerőkészlet esetleges hasznosítását, — megvalósítása révén növekedjen a környezet árvíz- és belvízvédelmi biztonság, — alapozza meg a környezetvédelem és a vízparti üdülés fejlesztését. 3. A Csongrádi Vízlépcső elhelyezésének és kialakításának vizsgálata A vízlépcső eredményeit, hatásait, valamint megvalósításának és üzemének költségeit a műtárgy helye és a duzzasztás szintje határozza meg. A tervezés elsődleges feladata ezen változók legkedvezőbb értékének meghatározása, azaz a természeti, vízgazdálkodási és gazdasági feltételeket kielégítő és a célokat maximálisan teljesítő elhelyezés és kialakítás megállapítása. A Tisza csatornázásának koncepciója és a kialakult állapota szerint a Csongrádi Vízlépcsőt a Szentes és Alpár községek közötti folyószakaszon kell elhelyezni. ( 10. ábra), csatlakozva a Novi-fíecsej-i duzzasztó bögéféhez és a Kiskörei Vízlépcsőhöz (9. ábra). Tározótér kialakítására ezen a szakaszon két lehetőség kínálkozik. Mederben maradó duzzasztás esetén a bögétől függetlenül építhető és üzemben tartható tározó az Alpári hullámtéri öblözetben (11. ábra). Az árvízszinteket meghaladó duzzasztásnál — a Kisköreihez hasonló megoldással — az Alpár-i öblözet a böge tározó részévé válik. A vízlépcső elhelyezését — a kijelölt folyószakaszon — a tározási megoldások nem befolyásolják. A vízkészlet hasznosítása egyfelől közvetlenül tiszai vízkivételekkel, másfelől meglevő vagy építendő vízátvezetésekkel lehetséges. A Csongrádi bögéből és az Alpár-i tározóból a hatásterületnek a folyóktól távoleső részére kell eljuttatni a vizet. Л vízátvezetés — a nagycsatornák csatlakoztatásának feltételei — összefügg a vízlépcső helyével és duzzasztási szintjével. A Körös vizpótlását illetően két alapváltozat lehetséges: az egyik lényege a Körösbe duzzasztás (a torkolat alatt elhelyezett vízlépcsővel), a másik változatnál vízátvezetés a bögéből kiágazó Tisza—Körös Csatornával. A vizsgált változatokat a 12. ábra mutatja be. A Bács-, Csongrád- és az esetleges Békés megyei vízpótló nagycsatornák (amelyeknek egy változatát a 13. ábra szemlélteti) közül csak a balpartiak vannak szorosabb kapcsolatban a vízlépcső telepítési helyével. A Körös torkolata feletti vízlépcső elhelyezésnél a Tisza balparti főcsatorna a Köröst keresztezve a bögéből és/vagy közvetlenül a Körösből ágaztatható kis.