Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Kiskörei vízlépcső ellenőrző mérései 485 Erre a mozgásra felírható függvénykapcsolat e = biH+Ci (4) alakú, ahol a bi jelenti a konszolidált a

n hajlású egyenes iránytangensét és С i a konszolidációs állandót. A műtárgyra ható vízteherből származó erők viszonyait két esetben kell vizsgálnunk: duzzasztás nélküli állapotban és b) duzzasztás esetén. a) A talajvízsüllyesztés megszüntetése és a műtárgy elárasztása után a duzzasztómű nyílásaiban az alaplemezre a felhajtóerő a vízállástól szinte függetlenül hat és állandó, míg a bemerülő pilléreknél a vízállásváltozástól függ. (Az erőtelepet és a hajózsilip felmenő falait most nem vizsgáljuk.) Vizsgáljunk a felhajtóerő- és az alvízi vízteherváltozás szempontjából egy pilléreken átmenő műtárgytengellyel párhuzamos egy méter széles sávot. A sáv tartalmazzon 24 m széles pillérmezőt és 3,6 m széles pillért. Egy méter vízállás-növekedés az alaplemez felett 24 Mp terhelésnövekedést okoz, azonban ezzel ellentétesen hat a pillérre ható 3,6 Mp felhajtóerőnövekedés által okozott súlycsökkenés. így a vízállás méterenkénti növekedésével együtt 20,4/27,6 = 0,74 Mp/m

2 átlagos fajlagos terhelésnövekedés jelentkezik. Ez a terhelésnövekedés okozza a műtárgy elmozdulásait. (Természetesen mindez a vízálláscsökkenésre is érvényes, azonban ellenkező értelemmel.) b) Duzzasztás esetén a terhelésváltozás hasonlóan játszódik le, mint az a) esetben, azonban természetszerűleg a felvízi oldal pontjait mindig nagyobb vízteher terheli, mint az alvízi pontokat. Ez a pillérek relatív elmozdulásait okozza. A relatív elmozdulást úgy is felfoghatjuk, hogy az egy egyenes, mint forgástengely körüli elfordulás. (Ilyen egyenes lebet pl. a szegmenstáblák alatti vonal.) Ezt az elfordulást neveztük a műtárgy dőlésének. A vízteher- és a felhajtóerő-változás hatásának tisztázása után vizsgáljuk meg a duzzasztómű pilléreinek mozgását a fenti szempontok alapján. Az 1 (J73 márciusi méréssel együtt tizennyolc mérés áll a rendelkezésünkre a számításokhoz. (A méréseknek több mint a fele biztosan a konszolidációs időszakra esett, azonban ezt a körülményt az értékelésnél figyelembe vettük.) A duzzasztómű hat pillérére vonatkoztatva a dőlés számszerű értékeit is megadjuk az első duzzasztást mintegy húsz nappal megelőző helyzetüket tekintve alaphelyzetnek. (Az utolsó mérés az első duzzasztás előtt 1973. március 27-én volt, és április 16-ig eltelt időt jelenti az a húsz nap.) Azért választottuk alaphelyzetnek azt az állapotot, amikor még nem volt duzzasztás, hogy számításainkból kiküszöböljük a pillérek duzzasztás előtti abszolút és relatív süllyedési folyamatait. b) A dőlésszámítás alapelve A számításokat a 2a részben megadott (2) összefüggés alapján végezzük el. A feltételezett egyszerűsített összefüggés szerint a dőlés csak a d = A(H/—H

a) vízszintkülönbség függvényében változik, ahol az A arányossági tényező tartalmazza a felhajtóerő és az alvízi vízteher hatását. Tekintettel arra, hogy a konszolidációs folyamatok a vizsgálat idején is tartottak, az abszolút vízteher hatását, és ezzel együtt a műtárgyrészt abszolút süllyedését nem vizsgáljuk. Ez a korlátozás lehetővé teszi, hogy az adatok egyöntetűvé tétele érdekében csak a (Jlf-U

a)j. i is vízlépcső idősort képezzük és használjuk fel. Az indexben szereplő j = 1,...,18 a későbbiekben a mérések sorszámát jelenti (I. táblázat). A vízlépcső értékeit a mérési napokra vonatkoztattuk a felvíz- és alvízállás adatainak további használata nélkül. A vízlépcső idősort a 3. ábrán mutatjuk be. A duzzasztómű pilléreit külön-külön vizsgáltuk meg, hogy a pillérdőlések eltéréseit felderíthessük. A dőlésidősor képzésénél az alábbiak szerint úgy jártunk el, hogy a pillérek abszolút süllyedése, és az addigi relatív süllyedés ne zavarja az értékelésünket. Ennek érdekében a dőlésidősort a következőképpen határoztuk meg: pillérenként különkülön kiszámítottuk az egyidejű függőleges értelmű elmozdulásmérések eredményeinek különbségét, azaz a beépített fixpontok alapponthoz viszonyított M*ij alvízi és Л

/fj' felvízi magasságainak különbségét a