Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

4G4 Gajárszki Gy. és Gerencsér Á. Különböző teljesítményű (tehát felező) szivattyúk alkalmazása esetén az átlagos teljesítményfelvétel szempontjából az 5 egységes szivattyúösszetétel adja a legkedvezőbb értéket. Ez összhangban van az azonos teljesítményű szivatytyúknál kapott eredményekkel, ugyanis az átlagos teljesítményfelvételt itt is a jellemző fordulatszám befolyásolja. Mivel pedig a szivattyú darabszámváltozásával elsősorban a l'őszivattyúk jellemző fordulatszáma változik jelentős mértékben, ebből egyértelműen következik, hogy az átlagos teljesítményfelvétel alakulását is döntően a l'őszivattyúk száma határozza meg. így lehetséges az, hogy az ötegységes, vagyis három főszivattyús összetétel alkalmazása esetén kapjuk a legkedvezőbb teljesítményfelvételi értéket. Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy ezeket a számításokat elvégeztük egy 120 l/s össz vízszállítású szivattyútelepre is, és az így kapott eredmények teljes mértékben megegyeznek a 800 l/s össz vízszállítású szivattyútelepre kapott eredményekkel. A „Mezőhék— I" szivattyútelep átlagos teljesítményfelvétele A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy a jelenlegi tervezési elgondolások alapján megépült és 1975. évben üzembelépett szivattyútelep átlagos teljesítményfelvétele miként alakul akkor, ha egyrészt azt a tervezés során meghatározott üzemrend szerint az ugyancsak a tervben szereplő szivattyúösszetétellel tartjuk üzemben, másrészt, ha az elméleti szivattyútelepek vizsgálatánál kapott eredmények figyelembevételével az optimálisnak ígérkező szivattyúösszetételt és üzemrendet alkalmazzuk. Ehhez a vizsgálathoz a kiskörei öntözőrendszer NK —XII. fürtjében levő „Mezőhék— 1" öntözőtelep szivattyútelepének jellemző adatait vettük figyelembe. A szivattyútelepre a tervezésnek megfelelően 2 db USN—150 típusú ún. alapszivattyú és 4 db USN —250 típusú főszivattyú került beépítésre. A szivattyúkat a Ganz-Mávag gyártotta. A két szivattyútípus Q — H jelleggörbéjét és hatásfokgörbéit a gyár előzetes tájékoztatása alapján a 12a és b ábrán mutatjuk be. E jellemzők alapján határoztuk meg a szivattyúk tényeleges teljesítményfelvételi értékeit, vagyis az N—Q jelleggörbéket. A tervezés által meghatározott üzemrend az öntöző üzemben növekvő vízszállítási igény mellett a következő: — elsőnek indul az egyik alapszivattyú; — 50 l/s vízszállításnál üzembe lép a második alapszivattyú; — 100 l/s vízszállításnál a két alapszivattyú leáll és üzembe lép az elsőnek induló főszivattyú (a továbbiakban 800 l/s vízszállításig az alapszivattyúk nem vesznek részt az üzemben), — a második, harmadik és negyedik főszivattyú sorrendben 200, 400, illetve 600 l/s vízszállításnál kapcsolódik az üzembe; (800 1/s-nál nagyobb vízszállítási igény esetén a l'őszivattyúk mellé ismét üzembe léphet mindkét alapszivattyú.) Ilyen üzemrend mellett a szivattyútelepre beépített 6 db szivattyú átlagos teljesítményfelvételére N = 418,0 kW adódott. II. táblázat Különböző szivattyúdarabszámú szivattyútelepek átlayos te iesít mén vf elvétele Átlagos teljesítményfelvétel Szivattyú darabszám db К kW azonos teljesítményű szivattyús változat 2 db felezőszivattyú főszivattyús változat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 379 371 36G 309