Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

460 Rajkai Vilmos A fentiek alapján nyilvánvaló a felhúzóerő ötvenszázalékos csökkenése, ami elektromos berendezés esetén energiamegtakarítással jár. A táblalemez vastagságának megállapításánál a 2/3 — 1/3 terhelésmegosztás alapján, a táblára ható vízszintes víznyomás (a = 1,2 m; b = 1,82 m; F = 2,184 m

2), 1,82*. 1,2 H = ~ =1,987 1 A felületegységre ható fajlagos víznyomás: 1987 21 840 = 0,0909 kp/cm

2. Szabad felfekvés esetét véve 95 = 1,12 A terhelőnyomaték q> a

2-b

2 1,82

2-1,2

2 M = -•- = 0.56 -0.091=0.1115 Mp. 2 \cP + b* 1/1,82 +1,2

2 A szükséges lemezvastagság acéllemeznél <т

п

у = 1100 kp/cm

2 megengedett feszültség mellett (A.34) v= ícp a

2-b

2 P / — = 0,75 cm = 7,5 mm. / 2 a

2 + ft

2 <j

n

y Üvegszálerősítésű poliészter lemeznél 65%-os üvegszáltartalom mellett cr

a

y = = 2400 kp/cm

2 mellett <; = 0,5 cm = 5,0 mm. A beépített üvegszálerősítésű poliészter lemez beépítési költsége az 1971. évi árszint alapján G = 13,65 kp acéllemez táblasúlynál, 100,— Ft/kp beépítési költség mellett /^műanyag = 1 365 Ft. Az acéllemez tábla esetében G =118,76 kp, 30 Ft/kp beépítési költség mellett .Baca = 3562,65 Ft. A megtakarítás 2197,65 Ft volt. A beépítés után vizsgáltuk a jég hatását a lemezre. A vizsgálat során kiderült, hogy az acéllemez esetén a jég hozzáfagy a lemezhez, így annak mozgatása csak a tábla melletti jégréteg feltörése után volt lehetséges. Az üvegszál erősítésű poliészter tábla esetében erre nem volt szükség, mert a táblához nem fagyott hozzá a jég, mivel a tárolt hőmennyisége nagyobb az acélénál, és a kásajég is kevésbé tapad hozzá. Az üvegszálerősítésű poliészter lemez fizikai és szilárdsági tulajdonságait egyértelműen megállapítható volt, hogy alkalmazása táblaelemenként gazdaságos, nem igényel karbantartást, mivel korróziós veszély nem áll fenn. A továbbiakban nagyobb zsiliptáblák üvegszál cső erősítésű poliészter lemezzel való kialakítását tervezzük. Nemcsak a lemez, hanem a horony és a nierevítőelemek is építhetők műanyagból, mégpedig különböző idomszerkezetük kialakítása lehetséges és ezek a lemezhez ragaszthatók. A zsilipek — ahol lehetséges és elektromos energia áll rendelkezésre — elektromos mozgatással épülnek. Az elektromos mozgatás előnyösen egyesíti az emberi erő kímélését és az automatizálás lehetőségét. Nagy gondot jelent azonban a görgetett hordalék szállította köveknek a zsiliptábla zárását akadályozó helyzete, amiből egyrészt törés, másrészt a hajtómotor leégése következhet be. Az elektromos mozgatású berendezéseknél a zárási helyzetben véghelyzetkapcsolókat szerelnek fel, de ezek éppen az előbb említett okok miatt nem működnek,