Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Folyadéknyomás-szcibályozás 453 azonos felépítésű a pneumatikusan vezérelt szeleppel, csak a függőleges csövön levő lyukak nem felül, hanem alul vannak. A függőleges cső alsó szabad vége ebben az esetben a szabályozott nyomásnál alacsonyabb nyomású — túlfolyó — csőre csatlakoztatandó. Alacsonyabb folyadékszint esetén az úszótest csöve és talplemeze a folyadék kifolyását megakadályozzák, magasabb folyadékszint esetén az úszótest megemelkedik és az alul levő kiömlőnyílások szabaddá válván a többletfolyadék eltávozik. A túlfolyószelepen levő folyadékszintet ugyanaz a pv vezérlőlevegő-nyomás szabályozza. A pneumatikus vezérlésnél a folyadékfogyasztó helyek közötti szétosztásához egyébként is szükséges és ismert berendezések (t'olyadékforrás, nyomást biztosító szivattyútelep, csővezetékek stb.) mellett a fenti két fajta szelepen felül szükség van kis keresztmetszetű, a vezérlőlevegő nyomását közvetítő csőhálózatra, valamint a vezérlés központjában légszivattyúra, kiegyenlítő légtartályra, levegőnyomást szabályozó szelepre (vagy szelepekre) és a vezérlőlégnyomást jelző manométerre (vagy manométerekre). A levegőszelepek úgy is kialakíthatók, hogy a beállított nyomást automatikusan tartsák. Pneumatikusan vezérelt folyadékszétosztó rendszert tüntet fel vázlatosan a 2. ábra. Az ábra szerinti elrendezésű lehet pl. egy magas épület vízellátása, vagy konzervgyári folyadékfeldolgozás különböző szinteken azonos, vagy különböző nyomáson. Az 1 folyadékforrásból a magasabb nyomású folyadék a 2 felszállóvezetékbe kerül, ebből a 2a, 2b, 2c leágazásokon keresztül az 1., II., III. szinteken levő 10 jelű pneumatikus vezérlésű szelepekbe. A 10 szelepekből a már szabályozott nyomású víz a 7a, 7b, 7c elosztóvezetékekbe kerül, ahonnan a 8 jelű fogyasztók igényeik szerint veszik ki. Ha eltekintünk a 7 vezetékekben a pillanatnyi fogyasztástól függő súrlódási veszteségektől, a nyomás ezekben a 9 piezométercsövekben mérhető és azonos a vezérlőlevegő p* nyomásával. A 7 jelű elosztóvezetékek végén II jelű túlfolyószelepek vannak, amelyek az igen kis fogyasztás esetén bekövetkező túlfolyás vizét a 12 vezetékeken keresztül elvezetik. A 11 túlfolyószelepeket h geodéziai magassággal a 10 szelepek fölé helyezve, h az a magassági tartomány, amellyel a 7 vezetékekben a nyomás a pk nyomás fölé emelkedhet. A szelepekben levő függőleges cső kiömlőnyílása magasságának és a h értékének csökkentésével a pk nyomás igen pontosan, 1 2 cm folyadékoszlop nyomásának megfelelő pontossággal szabályozható. A rendszer vezérléséi a 4 levegőforrás (légszivattyú), 5 légnyomást szabályozó szelep, valamint a 0, Oa, Ob, 6c kis átmérőjű légvezetékekben előálló levegőnyomás: p

v (közel azonos pit-val) végzi. A 6a és 6c csövekben levő levegő nyomása még 100 m nagyságrendű geodéziai magasságkülönbség esetén is gyakorlatilag azonos, tekintettel a levegő csekély térfogatsúlyára. Ez az oka annak, hogy pneumatikus vezérléssel olyan feladatokat is meg tudunk oldani, melyek a sokkal nagyobb térfogatsúlyú folyadékokkal, hidraulikus vezérléssel nem oldhatók meg. Amennyiben a különböző szinteken (I., II., III.) különböző pk nyomásokra van szükség, ezek az 5a, 5b, 5c légnyomás-szabályozó szelepekkel beállíthatók. Egy másik pneumatikusan vezérelt l'olyadékosztó rendszert tüntet fel vázlatosan a 3. ábra. Ennél a rendszernél a vízfogyasztók (7a—7cl) a vízforrástól ( 1, 3) különböző távolságban és különböző geodéziai magasságban helyezkednek el, de azonos pk a víznyomásigényük. Ez a helyzet pl. domb- vagy hegyvidéki esöztetö vagy csepegtető öntözésnél, vagy síkvidéki és dombvidéki felületi' és felszín alatti öntözésnél. A vázlat szerinti vagy ahhoz hasonló esetben 0 fogyasztást nem tételezünk fel (ha ez szükséges, a 3 tolózár lezárásával előállítható), a fogyasztás egy átlagérték körül ingadozik. Ebben az esetben túlyfolyószelepre nincsen szükség, a fogyasztóhelyek (szórófejek, csepegtető testek vagy nyílásokénál állandóan van fogyasztás. A pk vezérlése ugyanúgy történik, mint a 2. ábra esetében. Mivel a szelepekben időben állandó nyomást tartva levegőfogyasztás nincsen, a p

v vezérlőlevegő-nyomás a 6 és ва — thl csövekben állandó, így pk s időben állandó és a különböző fogyasztóhelycknél azonos, függetlenül a 10 jelű pneumatikusan vezérelt szelepeknek a vízforrásként tekinthető 3 tolózártól való távolságától és a geodéziai magasságkülönbségektől. Mint az eddigi leírásból láthatjuk, a vezérlőrendszer lényege és egyben újszerűsége a pneumatikusan vezérelt szelep és a túlfolyószelep. A szelepek legcélszerűbben műanyag csövekből és fröccsöntött idomokból, forgástestként alakíthatók ki. A 4. ábrán egy szelep és egy túlfolyószelep metszetének felét- felét tüntettük lel. A kétfajta szelep a lehető legkevesebb és - két idom kivételével — ugyanazon idomdarabokból