Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Egerszegi Gyula: A felszíni vizek minőségének jogi védelme a Magyar Népköztársaság nemzetközi egyezményeiben

432 Egerszegi Gyula d) Romániából a Tisza bal parti mellékfolyói érkeznek, s jelenleg még nem tisztázott, hogy román részről milyen vízminőség fenntartására számíthatunk. Különösen szennyezett a Száraz-ér, de sok kívánnivalót hagy maga után a Maros vize is. Összefoglalva megállapítható, hogy elsősorban Csehszlovákia és Románia területéről érkező szennyezések hatása káros, a Duna vízminőségére azonban kihatnak Ausztria és az NSZK területéről érkező szennyezések is. 2. A vízminőség-védelemre az 1960 — l!)70-es években más államok által kötött nemzetközi szerződések Az 1960—1970. évek közötti időszakban több fontos vízminőség-védelmi tárgyú szerződést kötöttek az államok, amelyek közül elsősorban a következőket kell megemlíteni : — 1960. április 8-án aláírt egyezmény Hollandia és az NSZK között a határvízi közlekedés és egyéb határvízi kérdésekről; — 1960. június 20-án aláírt egyezmény a Hollandia és Belgium között a Ternenzen folyó és a Ghent-csatorna jó karbahelyezéséről, valamint az ezzel kapcsolatos kérdésekről; — 1960. junius 23-án aláírt hátáregyezmény Finnország és a Szovjetunió között ; — 1960. október 27-i egyezmény Baden-Wiirtenberg, a Bajor Szabad Állam, az Osztrák Köztársaság és a Svájci Államszövetség között a Bódeni tó szennyeződés elleni védelmében; — 1961. december 20-án aláírt jegyzőkönyv nemzetközi bizottság létesítéséről a Moselle-szennyezés elleni védelmére; — 1962. november 16-i egyezmény nemzetközi bizottság létesítéséről a Genfi tó vizeinek szennyezés elleni védelmére; — 1963. április 23-án a Rajna szennyezés elleni védelméről, a Német Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxenburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, a Svájci Államszövetség, az Osztrák Köztársaság között; — az 1972 áprilisi USA —Kanada megállapodás a vízminőségről a Nagy Tavakban; — az 1972. május 22-i szovjet —amerikai környezetvédelmi megállapodás. A szerződéseknek ez a listája nem kimerítő, de ennek ellenére alapot ad tendenciák megfigyelésére, a magyar szerződések szem előtt tartásával, következtetések levonására. Szembetűnő, hogy míg régebben viszonylag háttérbe szorult a szennyezés problémája, addig most a vízgazdálkodást egyenrangú áganként szabályozták, sőt a vizsgált időszakban megjelentek a kifejezetten csak a nemzetközi folyók szennyezés elleni védelméről szóló nemzetközi egyezmények. A szerződési rendelkezések tartalma fokozatosan gazdagodik, általános tilalmak deklarálásának helyébe a jogok és kötelezettségek rendszerének fokozatos kiépítése lép. Ennek során — biztosítják, hogy a határvizek semmilyen módon ne legyenek szennyezettek (1960. június 23-i finn —szovjet határegyezmény 15. cikke);