Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Kovács Dezső-Károlyi Zoltán: A magyar-jugoszláv közös érdekű Duna-szakasz jégjárásváltozásának vizsgálata

388 Kovács D. és Károlyi Z. Az öt hajó együttes munkája eredményeként a bajai hídtól az országhatárig megindult a felaprózódott jégtakaró és torlódás nélkül le is vonult. Már említettük, hogy az utóbbi 15 — 20 évben jelentősen csökkent az állójeges napok száma. Nézzük meg ezt a jégrombolás szemszögéből. Az 1963-64-es év tele a negatív hőösszeget tekintve zordabb volt az 1956-osnál, a hőmérséklet negatív csúcsértéke közel azonos volt. Az állójég időtartama Mohácsnál 69 nap volt. Az 1963. december 17-én megindult zajlás után december 23-án a tovarniki (1428 fkm), az apatini (1402 fkm) és sztaklári kanyarnál (1376 fkm) a jég torlódva megállt, majd fokozatosan felrakódott úgy, hogy január közepére az egész magyar Duna-szakaszon álló jégtakaró keletkezett. December 28-án a vízállás helyi torlaszok jelenlétére utalt. A helyszínt megvizsgálva megállapították, hogy Kali majornál 2 km hosszban 2—3 m vastag torlasz, Hartánál 2 km hosszú torlódás, Paksnál 4 km hosszú 2—4 m vastag boltozott torlasz alakult ki. A sárosparti kanyarban levő erősen torlódott jeget kirobbantották, majd a jégtörőhajók 1964. február 3 —14-ig a Mohács—Baja szakaszon a jégtakarót hosszában kettévágták. A március elején bekövetkezett enyhüléskor a jég a kialakított és állandóan nyitva tartott folyosók mentén csúszkálni kezdett, ez a jégelvonulásos zajlás több helyen újabb torlódást okozott, amelyeket a jégtörőhajók megbontottak és így biztosították a zavartalan jéglevonulást. 1970 — 71 telén mindössze három napig volt Mohácsnál állójég. Ez a rövid időtartam a jégtörők munkájának eredményeként értékelhető. Ugyanis 1971 januárjában (11-én) a jugoszláv Duna-szakaszon három helyen megállt a jég. A felrakodás január 17-re elérte Paks térségét. A felülről továbbra is érkező zajló jég a Sió-torok—Paks közötti szakaszon az álló jég alá csúszott és 4—5 km bosszú 3—5 méter vastag torlaszokat okozott. A jégtörők Baja alatt január 16-án, a Siótoroknál január 18-án megindították a zajlást. Az 1493 fkm-nél (Sárospart alatt) erősen torlódva újra megállt. Ezen a helyen a jégtörőhajó összehangolt munkával 3 nap alatt megbontotta a torlódott jeget és az teljes mederszélességben 100%-os zajlás mellett elhagyta a magyar Duna-szakaszt. A fentiek érzékeltetik, hogy a jégtörőhajók összehangolt, jól irányított tevékenysége hatékony beavatkozás. * * * A Duna mohácsi térségének víz- és léghőmérsékleti viszonyairól megállapítható, hogy az elmúlt 20 év alatt a léghőmérséklet mintegy 15—20%-os emelkedése következtében a vízhőmérséklet emelkedése befolyással lehetett a Duna jégviszonyaira. Az adatokból megállapítható, az is, hogy az utolsó öt évben enyhe telek voltak, és 1956—76 között összesen 7 enyhe tél volt, azonban 1936—56 között is 7 olyan esztendő volt, amelyekben az évi negatív hőösszeg nem érte el a 100 °C-ot. így hasonlóan enyhének minősül. Ezért az állójeges évek számának 13-ról 8-ra való csökkenése — feltehetően az időjárási elemek változásán kívül — a céltudatos és következetes folyamszabályozási, az állójeges napok számának csökkenése pedig ezen felül a jégrombolási tevékenységnek is tulajdonítható. A korszerű szabályozási elvek alapján a Duna magyar—jugoszláv közös érdekeltségű szakaszán megvalósuló folyószabályozási munkák elsőrendű feladata a múlthoz hasonlóan jelenleg is az, hogy a jégmegállás, a jégtorlaszképződés valószínűségét csökkentse.